Egyetértesz azzal, hogy a stressz káros, rossz, valami olyan, amit jobb elkerülni? A legtöbben valószínűleg igennel válaszolnak erre a kérdésre, de a történetnek van egy másik oldala is, amit sokkal kevesebben ismernek. Ráadásul az, ahogy a stresszről gondolkodunk, jelentősen kihat arra is, milyen tüneteket produkálunk egy-egy kihívást jelentő, stresszes helyzetben.
A legtöbb embernek teljesen természetes módon automatikusan negatív gondolatok és érzések kapcsolódnak össze a stressz jelenségével. Túlterheltség, konfliktusok, krízisek… mind-mind olyan negatív előjelű események az életünkben, melyek stresszt okoznak. Ráadásul a média is folyamatosan ráerősít arra, hogy a stressznek van egy negatív, káros oldala, mely mind a mentális, mind a fizikai jóllétünkre hatással van. Arról azonban kevesebbet olvashatunk, hogy ez egy igen egyoldalú megközelítés, amennyiben stresszről van szó.
Stressz: valami, amitől tartunk, de egyben a fejlődés motorja is?
Először is, próbáljunk meg eljátszani azzal a gondolattal, hogy a stressz alapvetően nem jó vagy rossz. Ha túl sok van belőle, akkor megbetegíthet, ha viszont túl kevés, akkor motiválatlannak érezhetjük magunkat, sőt, a teljesítményünk is csökkenhet. A stressznek van ugyanis serkentő hatása is, melynek segítségével elérhetjük céljainkat és leküzdhetjük az elénk gördülő akadályokat, ugyanis mentális és fizikai erőforrásokat mozgósít a szervezetünk, amikor stresszelünk.
Az, hogy a stressz milyen hatással van ránk, nagyban függ attól, mit kezdünk vele és hogy milyen megküzdési stratégiákkal rendelkezünk. Emellett azonban rengeteget számít az is, hogy hogyan gondolkodunk a stresszről. Amennyiben a stresszt úgy éljük meg, mint valamit, ami megbénít minket, amit jobb elkerülni, akkor a bénító stressz gondolkodásmódot tudjuk magunkénak, míg vannak olyan személyek is, akik a stresszre úgy tekintenek, mint ami képes a teljesítményüket és a hatékonyságukat fokozni, ez pedig pozitívan hat a jóllétre és a fejlődésre. Fontos kiemelni, hogy az utóbbi gondolkodásmód sem tesz minket immunissá a stressz megélésére és annak tüneteire.
Azonban, vegyünk például két személyt: mindketten félnek a nyilvános beszédhelyzetektől. Mindketten megtapasztalják a stresszt az előadás előtt és közben, azonban egészen eltérő lehet a teljesítményük, amennyiben különféleképpen gondolkodnak a helyzetről. Ha valaki például kihívásként keretez nehéz helyzeteket, magasabb lehet a teljesítménye, a stresszt pedig akár izgatottságként is megélheti.
A stressz napos oldalát nézve egészségesebbek maradhatunk
Azok, akik a stressz fokozó hatására koncentrálnak, magasabb önkontrollal rendelkeznek és alacsonyabb szorongásszintről számolnak be. Amellett, hogy a stresszel kapcsolatos beállítódásunk formálja a gondolkodásunkat és a viselkedésünket, arra is kihatással van, mennyire betegít meg minket a stressz. A kortizol, amit stresszhormonnak is neveznek, számos funkciót szabályoz a szervezetünkben, úgy mint a vérnyomásunkat, a vércukorszintet, emellett csökkenti a gyulladást is a szervezetünkben. Amennyiben azonban kortizolszintünk megugrik és hosszútávon is magas marad, az többek között szorongáshoz, depresszióhoz, alvási és emésztési problémákhoz vezethet. Emellett a szívbetegségek kockázata is nő ilyen feltételek között. Van azonban néhány bizonyíték arra, hogy a stresszhez való hozzáállásunk (hogy az bénító vagy fokozó hatású) kihat a kortizol szintünkre és amennyiben a stresszre nem az ellenségünkként tekintünk, úgy a stresszhormon szintünk is optimálisabb szinten marad – azaz kevésbé érzékelhetjük a stressz káros oldalát.
Így alakíthatunk ki támogató stressz mindset-et!
A stresszel kapcsolatos gondolkodásmódunk gyermekkorban alakul ki, ám szerencsére amennyiben tudatos figyelmet szentelünk neki, formálható a későbbiekben is. A következőkben mutatunk néhány tippet, melyek segítségével elindulhatunk ezen az úton.
- Tudatosítsd, hogyan gondolkodsz a stresszről. Vezess ’stressz naplót’, és minden alkalommal, amikor stresszes szituációban találod magad, tudatosítsd, milyen érzések és gondolatok társulnak számodra a stresszhez.
- Keress példaképeket, akik véleményed szerint jól kezelik a stresszt. Mit tudsz tőlük tanulni? Tudsz-e velük beszélgetni arról, hogy hogyan alakították ki azokat a megküzdési stratégiáikat vagy azt a hozzáállást, amire felnézel?
- Gyűjts saját példákat: mikor segítette a teljesítményedet a stressz? Érezted valamikor azt, hogy a stressz serkentette a hatékonyságod egy helyzetben?
- Ne ítéld el magad, ha úgy érzed, megbénít a stressz! Még azok is, akik a stresszt képesek az előnyösebb oldaláról szemlélni, olykor megtapasztalják a stressz bénító hatását. Ha ezt fel tudod ismerni, már nagyon jó úton jársz. Ekkor ugyanis felteheted magadnak a kérdést, hogy lenne-e lehetőséged másképp gondolkodni az adott helyzetben a stresszről? Hogyan tudnád átkeretezni az adott helyzetet?
Bár a stresszt nem tudjuk megszüntetni, ugyanis mindig jönni fognak olyan helyzetek az életünkben, amikor ki kell lépnünk a komfortzónánkból, vagy amikor egy külső körülményt, történést nem tudunk kontrollálni. Azt azonban formálhatjuk, hogyan viszonyulunk a stresszhez és milyen kapcsolatot alakítunk ki vele az idők során.