Nem mindegy, hogyan gondolkodunk a stresszről, ugyanis ez meghatározza, hogyan hat ránk

Egyetértesz azzal, hogy a stressz káros, rossz, valami olyan, amit jobb elkerülni? A legtöbben valószínűleg igennel válaszolnak erre a kérdésre, de a történetnek van egy másik oldala is, amit sokkal kevesebben ismernek. Ráadásul az, ahogy a stresszről gondolkodunk, jelentősen kihat arra is, milyen tüneteket produkálunk egy-egy kihívást jelentő, stresszes helyzetben.

A legtöbb embernek teljesen természetes módon automatikusan negatív gondolatok és érzések kapcsolódnak össze a stressz jelenségével. Túlterheltség, konfliktusok, krízisek… mind-mind olyan negatív előjelű események az életünkben, melyek stresszt okoznak. Ráadásul a média is folyamatosan ráerősít arra, hogy a stressznek van egy negatív, káros oldala, mely mind a mentális, mind a fizikai jóllétünkre hatással van. Arról azonban kevesebbet olvashatunk, hogy ez egy igen egyoldalú megközelítés, amennyiben stresszről van szó.

Stressz: valami, amitől tartunk, de egyben a fejlődés motorja is?

Először is, próbáljunk meg eljátszani azzal a gondolattal, hogy a stressz alapvetően nem jó vagy rossz. Ha túl sok van belőle, akkor megbetegíthet, ha viszont túl kevés, akkor motiválatlannak érezhetjük magunkat, sőt, a teljesítményünk is csökkenhet. A stressznek van ugyanis serkentő hatása is, melynek segítségével elérhetjük céljainkat és leküzdhetjük az elénk gördülő akadályokat, ugyanis mentális és fizikai erőforrásokat mozgósít a szervezetünk, amikor stresszelünk.

Az, hogy a stressz milyen hatással van ránk, nagyban függ attól, mit kezdünk vele és hogy milyen megküzdési stratégiákkal rendelkezünk. Emellett azonban rengeteget számít az is, hogy hogyan gondolkodunk a stresszről. Amennyiben a stresszt úgy éljük meg, mint valamit, ami megbénít minket, amit jobb elkerülni, akkor a bénító stressz gondolkodásmódot tudjuk magunkénak, míg vannak olyan személyek is, akik a stresszre úgy tekintenek, mint ami képes a teljesítményüket és a hatékonyságukat fokozni, ez pedig pozitívan hat a jóllétre és a fejlődésre. Fontos kiemelni, hogy az utóbbi gondolkodásmód sem tesz minket immunissá a stressz megélésére és annak tüneteire.

Azonban, vegyünk például két személyt: mindketten félnek a nyilvános beszédhelyzetektől. Mindketten megtapasztalják a stresszt az előadás előtt és közben, azonban egészen eltérő lehet a teljesítményük, amennyiben különféleképpen gondolkodnak a helyzetről. Ha valaki például kihívásként keretez nehéz helyzeteket, magasabb lehet a teljesítménye, a stresszt pedig akár izgatottságként is megélheti.

A stressz napos oldalát nézve egészségesebbek maradhatunk

Azok, akik a stressz fokozó hatására koncentrálnak, magasabb önkontrollal rendelkeznek és alacsonyabb szorongásszintről számolnak be. Amellett, hogy a stresszel kapcsolatos beállítódásunk formálja a gondolkodásunkat és a viselkedésünket, arra is kihatással van, mennyire betegít meg minket a stressz. A kortizol, amit stresszhormonnak is neveznek, számos funkciót szabályoz a szervezetünkben, úgy mint a vérnyomásunkat, a vércukorszintet, emellett csökkenti a gyulladást is a szervezetünkben. Amennyiben azonban kortizolszintünk megugrik és hosszútávon is magas marad, az többek között szorongáshoz, depresszióhoz, alvási és emésztési problémákhoz vezethet. Emellett a szívbetegségek kockázata is nő ilyen feltételek között. Van azonban néhány bizonyíték arra, hogy a stresszhez való hozzáállásunk (hogy az bénító vagy fokozó hatású) kihat a kortizol szintünkre és amennyiben a stresszre nem az ellenségünkként tekintünk, úgy a stresszhormon szintünk is optimálisabb szinten marad – azaz kevésbé érzékelhetjük a stressz káros oldalát.

Így alakíthatunk ki támogató stressz mindset-et!

A stresszel kapcsolatos gondolkodásmódunk gyermekkorban alakul ki, ám szerencsére amennyiben tudatos figyelmet szentelünk neki, formálható a későbbiekben is. A következőkben mutatunk néhány tippet, melyek segítségével elindulhatunk ezen az úton.

  1. Tudatosítsd, hogyan gondolkodsz a stresszről. Vezess ’stressz naplót’, és minden alkalommal, amikor stresszes szituációban találod magad, tudatosítsd, milyen érzések és gondolatok társulnak számodra a stresszhez.
  2. Keress példaképeket, akik véleményed szerint jól kezelik a stresszt. Mit tudsz tőlük tanulni? Tudsz-e velük beszélgetni arról, hogy hogyan alakították ki azokat a megküzdési stratégiáikat vagy azt a hozzáállást, amire felnézel?
  3. Gyűjts saját példákat: mikor segítette a teljesítményedet a stressz? Érezted valamikor azt, hogy a stressz serkentette a hatékonyságod egy helyzetben?
  4. Ne ítéld el magad, ha úgy érzed, megbénít a stressz! Még azok is, akik a stresszt képesek az előnyösebb oldaláról szemlélni, olykor megtapasztalják a stressz bénító hatását. Ha ezt fel tudod ismerni, már nagyon jó úton jársz. Ekkor ugyanis felteheted magadnak a kérdést, hogy lenne-e lehetőséged másképp gondolkodni az adott helyzetben a stresszről? Hogyan tudnád átkeretezni az adott helyzetet?

Bár a stresszt nem tudjuk megszüntetni, ugyanis mindig jönni fognak olyan helyzetek az életünkben, amikor ki kell lépnünk a komfortzónánkból, vagy amikor egy külső körülményt, történést nem tudunk kontrollálni. Azt azonban formálhatjuk, hogyan viszonyulunk a stresszhez és milyen kapcsolatot alakítunk ki vele az idők során.

Novák Dóra
Novák Dóra
A nevem Novák Dóra, munka-és szervezetpszichológia szakirányon végeztem. Jelenleg az újságírás mellett junior tanácsadóként és trénerként dolgozom, és főként vezetőfejlesztési programok és mentális jóllét programok kidolgozásában és megvalósításában veszek részt nagyvállalatok számára. Szenvedélyem az emberekkel való foglalkozás, mások erősségeinek felszínre hozása és az általam megszerzett pszichológiai tudás átadása, hogy ezáltal kiegyensúlyozottabb életvitelt és minőségibb kapcsolatokat tudjunk létrehozni és fenntartani.

Népszerűek

Az öt legfontosabb dolog, amit Dr. Vekerdy Tamás tanított nekünk

1. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg....

A mérgező emberek 5 leggyakoribb működése

Mindannyian ismerünk közelebbről vagy távolabbról olyan embert, aki rendre furcsa, nyomasztó érzést kelt bennünk, ráadásul erre sokszor csak akkor ébredünk rá, amikor már az...

Elszürkülni a másik mellett – Így marcangol szét lassan az érzelmi bántalmazás

A bántalmazás nem feltétlenül bántalmazásnak indul – intő jeleit egy kapcsolat elején olykor nehéznek tűnhet kiszűrni, és sokszor mire felszínre jön a másik „valódi...

A nárcisztikus szülő gyermeke örökké a „nem elég jóság” árnyékában élhet – 5 jel, hogy felismerd

„Ha egy mondatban kellene jellemeznem, milyen érzés egy ilyen örömgyilkos édesanyával élni egy életet, akkor annyit mondanék, hogy olyan, mintha rátett volna a hátadra...

Ő nem bánt, csak „nem bírod a kritikát” – Egy nárcisztikus kapcsolatról röviden

Könnyű minden szörnyű párkapcsolatért a másik felet valamilyen elmebetegséggel megbélyegezni. Szeretjük azt gondolni, hogy a rossz dolgok nem a mi hibánkból történnek. Ismerőseim például...