Érezted már úgy, hogy egy helyzetben indokolatlanul erős érzelmek árasztottak el? Mindannyiunknak vannak úgynevezett triggerei, melyek a múltbeli fájdalmainkat, sérelmeinket képesek a jelenben, a korábbitól teljesen független szituációkban is aktiválni. Amikor ez megtörténik, nem könnyű jól reagálni, cikkünkben éppen ezért közelebb hozzuk a jelenség magyarázatát és összegyűjtöttünk néhány hasznos tippet is.
Amikor ’triggerelve’ vagyunk, akkor a múltbeli fájdalmainkat tapasztaljuk a jelenben. Ez megjelenhet például egy indokolatlanul erős érzelmi válaszban, ami aránytalan ahhoz képes, ami történik.
Például, a párod hazaér, és kiderül, hogy elfelejtett hozni a kedvenc édességedből, amit külön kértél tőle. Emiatt szomorúnak és dühösnek érzed magad, s úgy érzed, nehezen tudsz túllendülni ezen. Pedig legbelül tudod, hogy ez csak egy édesség, ami könnyen pótolható és beszerezhető, s azt kérdezed magadtól, miért csinálsz ebből ekkora ügyet?
Ám ha egy kicsit mélyebbre ásol, rájössz, hogy ez nem az édességről szól. Mire emlékeztet ez az érzés és helyzet? Előfordulhat, hogy gyermekkorodban a szüleid nem figyeltek oda arra, ami fontos neked, amit szeretsz, így egy hiány alakult ki benned. Az ehhez hasonló helyzetekben pedig ez a fajta feldolgozatlanság és hiány jelenik meg.
A triggerek valamiképp a fájdalmas érzésekre emlékeztetnek minket. Olyan, mintha felnyílna egy olyan seb, melynek esélye sem volt begyógyulni. Például, szorongást váltanak ki belőled azok az élmények, amelyekben egyedül hagynak, elhagynak, mivel érzelmileg elérhetetlen szüleid voltak.
Mi történik a testünkben?
Amikor egy triggert észlelünk, a testünk komplex válasszal reagál, mely egy énvédelmező technika és három lehetséges kimenetelre készít fel minket: harcolni, menekülni vagy lefagyni.
Az adrenalin szintünk megemelkedik és testünket stresszhormonok árasztják el. Ezt azért fontos megjegyezni, mivel a stresszhormonok hatására elveszítjük a kapcsolatot az egészséges megküzdési technikákkal és reagálunk, ahelyett, hogy választ adnánk az ingerre.
Hogyan tudod beazonosítani a triggereket?
- Vedd észre a belső váltást! Nem mindig könnyű észrevenni, mi a konkrét trigger. Ahhoz, hogy ezt meg tudd tenni, próbálj meg visszalépni egészen addig a pillanatig, amíg az „oké” állapotból a „nem oké-ba” váltottál. Mi váltott ki feszültséget, idegességet? Mely szavak, cselekedetek változtatták meg a hangulatod?
- Nevezd meg az érzelmeid! A következő lépésként próbálj meg nevet adni érzéseidnek, melyek akkor léptek fel, amikor triggerelve lettél. Ezt segíti, ha ráhangolódsz testi érzeteidre is: számos érzelmi élmény előbb kezdődik el a testünkben, és csak aztán válik tudatos észlelés eredményévé. Például, a szomorúság vagy a félelem megjelenésekor összeszorulhat a gyomrod.
- Értsd meg a triggert! Találd meg a trigger gyökerét az alábbi kérdések segítségével:
Mikor észleltem korábban életemben valami hasonlót?
Mire emlékeztet ez az érzés? Mihez hasonlít?
Milyen gondolatok jönnek ezekkel az érzelmekkel?
Van egy olyan specifikus gyermekkori élményem, amelyben hasonló érzéseket éltem meg?
Így támogathatod magad az egyensúly visszaszerzésében
Ha pedig elkezdtél utánajárni a triggerek gyökerének, jöhet az érzelemszabályozás, azaz, amikor megpróbálod visszahozni magad az egyensúlyi állapotba, amiből a trigger kizökkentett.
Végy egy mély levegőt!
Bár sablonosan hangozhat, amikor elveszítjük a kontrollt a stressz hatására racionális és döntésekért felelős agyterületünk felett, a légzés segíthet mindezt visszaszerezni. A tudatos légzés ugyanis csökkenti a stresszhormonok szintjét, nyugtatja az idegrendszert és lassítja a szívverést. Azaz testünket segít alapállapotba visszahozni.
Lépj egy lépést hátra!
Nehéz objektívnek maradni, amikor triggerelve vagyunk, s természetes, hogy időre van szükségünk a megnyugváshoz. Ilyenkor jelezd, hogy szeretnél egy kicsit kiszakadni a beszélgetésből (nem végleg, de szükséged van egy kis időre – ehhez jogod van!).
Írj naplót!
Triggerelt állapotban agyunkban cikáznak a gondolatok, s annál könnyebb lenyugodni, minél nagyobb teret engedünk ezeknek. Könnyebb kibogozni a szálakat és a gondolatokat, ha azokat valahogy elkezdjük kiadni magunkból. Ennek pedig nagyszerű módja lehet a naplózás, hiszen már maga az írás is feszültségcsökkentő.
Fogadd el az érzéseid!
Végül, de nem utolsósorban, bár nem könnyű, emlékeztesd magad arra, hogy ítélkezésmentesen viszonyulj érzéseidhez. Az érzések mindig egyfajta jelzőrendszerek, s fontos tudatosítani, hogy értünk vannak. Segítenek, hogy fel tudj dolgozni eseményeket, s felhívják a figyelmedet azokra a területekre, melyekre nagyobb figyelmet kell fordítanod. Ítélkezés helyett próbáld ki érzelmeid elfogadását, bármilyenek is legyenek azok.