A kiégés egy olyan pszichológiai jelenség, amely emberek millióit érinti világszerte, sőt, egyre fiatalabb korban számolnak be az emberek arról, hogy érezték vagy épp érzik magukon a kiégés jeleit. Gyakran a hosszan tartó stressz, a túlterheltség és a kimerültség a kiégés okozója, ám a jelentőségteljes munka érzete vagy éppen az unalom is képes kiégéshez vezetni. A kiégés számos formát ölthet, s felismerése nagyban hozzájárul a megfelelő kezelési módszer kiválasztásához is. Cikkünkben kitérünk arra, mit jelentenek az egyes típusok, és hogyan lehet észrevenni az ezekre utaló jeleket.
A WHO meghatározása alapján a kiégést a nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz okozza. Ez nem egy pillanatnyi, hanem egy elhúzódó, tartósan fennálló állapot, mely azonban különféle tényezők mentén alakulhat ki és ölthet formát.
- A túlterheltség okozta kiégés
Ez a kiégés leggyakrabban ismert formája, amit akkor érez valaki, amikor rengeteg a feladata és az a megélése, hogy egy mókuskerék az élete, amiben nem lehet megpihenni, lazítani. Az egyre sokasodó követelmények, a nyomasztó felelősségérzet, a bizonytalanság, a támogatás hiánya és a nem megfelelő határhúzás mind állhat ennek a kiégési formának a hátterében.
A túlterhelt kiégés jelei közé tartozik az állandó kimerültség érzése, a túl sok vagy túl keveset alvás, a koncentrációs nehézségek, a motiválatlanság, az ingerlékenység vagy frusztráltság, valamint a döntéshozatali nehézségek.
Ha emellett az alábbi gondolkodásmódok jellemeznek, veszélyeztetve lehetsz a kiégés ezen formája által:
- Elnyomod a saját igényeid és a személyes életed, hogy meg tudj felelni a munkában.
- Jóval többet invesztálsz a karrieredbe és a céljaidba, mint a személyes életedbe.
- Veszélyezteted a saját mentális (és akár fizikai) egészséged annak érdekében, hogy elérd a céljaid.
Ha a fenti jelek nagy részét tapasztalod magadon, érdemes nagyobb tudatosságot helyezni a megélt érzelmekre, emellett szakember segítségével a negatív automatikus gondolatok és a belső hiedelmek átdolgozása is hatékony lépés lehet. Például, azt a hiedelmet, hogy állandóan dolgoznod/teljesítened kell, egy olyan mantrává alakíthatod, hogy „ha élvezem az életem, segít, hogy még sikeresebbé váljak”. Fontos annak a gondolatnak a tudatosítása is, hogy a pihenés nem a munka ellentéte, hanem esszenciális része a hatékonyságnak, a sikernek és az elégedett, boldog életnek.
A túlterheltségből adódó kiégést – mint ahogy a többi formáját is – idő kezelni. Ami a fentiek mellett segíthet, ha elkezdesz tudatosan egyre nagyobb hangsúlyt fektetni az identitásod és az életed többi területére is. Minél több életterületünk van, ahol elégedettséget élünk meg, annál kiegyensúlyozottabbak leszünk. Az én-komplexitás irányába törekvés megteremti az életünkben az egyensúlyt, így véd a kiégés ellen is. Egy olykor szenvedélyt előcsaló hobbi újrakezdése, vagy akár sportolás, olvasás, a szeretteinkkel töltött minőségi időtöltések betervezése enyhíteni tudja a kiégés tüneteit (persze kialakulásának mélyebb okairól és a hatékony gyógyuláshoz érdemes szakember segítségét is igénybe venni).
- A kihívások hiányából adódó kiégés
Erről a fajta kiégésről akkor beszélhetünk, ha valakinek nincs elég kihívás az életében vagy a munkájában ahhoz, hogy elkötelezett és motivált maradjon. Okozhatja a napi rutin monotonitása vagy a személyes fejlődés lehetőségeinek hiánya a munkahelyen. Gyakori a motiválatlanság érzése, nehéz reggelente kikelni az ágyból, hiszen aki ebben az állapotban van, nem igazán éli meg az izgalmat, az újdonságot és a szenvedélyt a munkája, a feladatai és/vagy a kapcsolatai iránt.
Ha a fenti jeleket igaznak érzed magadra, érdemes valamiképp saját magad számára megteremteni a kihívást és az újdonság érzést az életedben. Ezt elősegítheti például egy új képesség elsajátítása, egy tanfolyam elkezdése vagy akár egy új szokás vagy rutin meggyökereztetése. Fontos, hogy a munkáddal kapcsolatos érzéseidről beszélj a vezetőddel és fejezd ki, mire lenne igényed, milyen projekteknek, milyen kihívásoknak örülnél igazán, amik a motivációdat is visszahoznák. Ha úgy érzed, nincsenek olyan lehetőségek körülötted, amik ki tudnának hozni ebből az állapotból, érdemes tágabb körben elkezdeni megkeresni azt, ami felkelti az érdeklődésed és aktiválja a belső hajtóerőd.
- A jelentéktelenség érzéséből táplálkozó kiégés
A kiégés harmadik formája akkor fordul elő, amikor az egyén azt tapasztalja, hogy nem veszik komolyan vagy nem becsülik meg a környezetében – otthon vagy a munkahelyén –, ami miatt úgy érzi, hogy értéktelen és jelentéktelen. Akkor alakulhat ki, ha például valaki úgy érzi, hogy a véleményét nem veszik figyelembe a döntéshozatali folyamatok során; ha azt tapasztalja, hogy munkatársai nem törődnek vele; ha nem kap kellő autonómiát; vagy ha úgy érzi, hogy eredményeit nem ismerik el.
A jelentéktelenség érzéséből fakadó kiégés következménye és jele is lehet, amikor valaki erősen szorong amiatt, hogy megszólaljon, kerüli a nehéz beszélgetéseket, mert attól tart, hogy úgyis elítélik mások vagy épp észre sem veszik.
Ha a kiégés ezen formája ismerős számodra, fontos, hogy beszélj a vezetőddel és kérd meg, hogy adjon gyakrabban visszajelzést arról, mi a munkád hozzáadott értéke a nagy egészhez és a szervezethez. A kiégés ezen formája az énképet és az önbecsülést is erőteljesen befolyásolja, így terápiás keretek között ezen a témán is érdemes dolgozni.
Ha magadra ismertél valamelyik kiégési formában és tartósan érzed magad hasonló környezetben, akkor érdemes szakember segítségét kérni, hiszen úgy sokkal könnyebb felépülni és visszanyerni a lendületet és a szenvedélyt a mindennapokra. A kiégés kezelhető állapot, ám minél előbb ismerjük fel, annál könnyebb és gyorsabb a felépülés.
Felhasznált forrás:
https://hbr.org/2022/08/3-types-of-burnout-and-how-to-overcome-them