Az agresszív viselkedés, bántalmazás, bullying óriási területet fednek le a pszichológián belül. Számos tanulmány, kutatás, kérdőív jelent meg napjainkig a témában, de működésük megértését, kezelésük mikéntjét még sokszor homály fedi.
Az elmúlt időszakban egyre több tanulmány jelent meg a fizikai bántalmazás mellett megjelenő lelki bántalmazásról, és annak formáiról. Mivel ezek a formák nem olyan látványosak, mint a fizikai visszaélés – nincsenek a testen megjelenő árulkodó foltok – ezért sok évig is eltart, mire a környezetnek, vagy magunknak feltűnik, hogy valami nincsen rendben.
Lelki bántalmazás alatt azt értjük, amikor a bántalmazó vagy agresszor semmibe veszi a partnere érzéseit, gondolatait, meglátásait. Működését teljes kontroll alatt akarja tartani. Egy nagyon erős alá-fölé rendelt kapcsolódást kíván kialakítani, aminek működése a bántalmazó viselkedését tartja fenn.
Ennek a dinamikának a lényege, hogy mindig a bántalmazó kezében maradjon az irányítás. Folyton megkérdőjelezi a másikat, inkompetensnek tartja mindenben, leminősíti, szinte mindig ironizál, korlátozza a döntéseiben, gondolataiban is. Határokat szab úgy, hogy az őt szolgálja, és ne a másikat. Ellenőriz és felülbírál, gyakran kiabál, fenyeget, elvárja, hogy mindig mindenről tájékoztassák, és minden döntéshez az ő engedélye kell. Gyakran nem engedik, hogy saját jövedelemmel és munkával rendelkezzen a másik fél. Úgy lehet elképzelni, mintha lenne egy óriássá nőtt kritikus szülő, aki egy életképtelennek címkézett gyereket irányít. Egy ilyen működésű ember mellett elfogy a levegő, sokszor érezheti úgy a bántalmazott fél, hogy megfullad, menekülne, de nem tud.
Azért sem olyan egyszerű egy ilyen kapcsolatból kilépni, mert lassan, a felszín alatt alakul ki, észrevétlenül. Nincsenek szembetűnő sebek, sérülések, nem erőszakolják meg az áldozatot, emiatt nehéz definiálni, hogy pontosan hol és hogyan történik a visszaélés. Mivel a társadalom – valamint a közvetlen környezet is – elég elnéző az ilyen viselkedéssel, amit az esetek nagy részében férfiak követnek el női partnerükkel szemben – ezzel még inkább az áldozatban keltik a szégyenérzet, megalázottság érzését: én vagyok a túlérzékeny, velem van a baj.
Ebben a működésben az sem segít, hogy a bántalmazó viselkedése egészen kiszámíthatatlan: szélsőséges érzelmi hullámzást mutatnak, minden ok nélkül vitát generálhatnak, amit a következő pillanatban óriási gesztusokkal feloldanak.
Nincsenek aggasztó jelek az elején: az ilyen típusú bántalmazó gyakran indokolatlanul túlzó és kiszámíthatatlan ütemben érkező ajándékokkal, gesztusokkal lepi el a másikat: a lebilincselő személyiség mögött gyakran húzódik meg egy nárcisztikus működés. Nagyon jó elmeolvasók, kimondják a másik gondolatait, befejezik a mondatait, ezzel elérve, hogy azt a gondolatot ültessék el a másik fejében, hogy bízz bennem, én tudom, hogy mi a jó neked.
A manipuláció azonban sosem a másik félről szól, csak saját magáról. Ha sikerül behálóznia az áldozatát, akkor elkezdődik az elszigetelés, leválasztja a barátokról és családjáról a másik felet: enyhébb esetben addig kritizálja, minősíti a barátokat és családtagokat, amíg végül belemegy a bántalmazott a kapcsolat megszakításába, durvább esetben meg is tilthatja a találkozásokat. Elkezdődhet egy játszma a két fél között: a másik titokban találkozik a szüleivel/barátaival, amit már nem is mer elmondani a bántalmazónak.
A magány érzését gyakran kíséri a megaláztatás, – sokszor generál a bántalmazó nyilvános vitákat – szégyenérzet: nem vagy jó semmire, te ehhez nem értesz, úgysem boldogulnál egyedül, a te problémáid nem is problémák. Mivel a bántalmazók elég sokat hazudnak, könnyen elhitethetik a másikkal, hogy rossz véleménnyel van róluk a környezetük, így jobban járnak, ha a bántalmazó félben bíznak. Viszonylag hamar és nagyon hatékonyan tudják elérni azt, hogy úgy érezze a bántalmazott: én nem vagyok jó, bennem van a hiba, egyedül kevés vagyok.
Minden olyan szituáció, ami során az egyik félnek az a célja, hogy bármilyen módon leuralja a másik működését, az semmilyen formában nem elfogadható.
Ha bármikor úgy érezzük, hogy (érzelmileg) bántalmazó helyzetben vagyunk, a lehető leghamarabb merjünk segítséget kérni, és kilépni a kapcsolatból.
Ajánlott irodalom:
Tisza Kata: Kékre szeretni, Libri, 2021.
Sorozat: Egy szobalány vallomása, Netflix, 2021.