5+1 gyakorlat a lámpaláz leküzdésére

Veled is előfordult már, hogy egy fontos prezentáció, szereplés vagy megszólalás előtt hevesebben vert a szíved és attól féltél, hogy hirtelen semmi nem jut majd eszedbe? A lámpaláz egy automatikus idegrendszeri stresszválasz, amely akkor aktiválódik, amikor az agyunk egy helyzetet kiemelt tétként értelmez, legyen az egy szereplés, egy megszólalás vagy egy prezentáció. Ilyenkor felgyorsul a pulzusunk, felületesebbé válik a légzésünk, megfeszülnek az izmaink és a fókuszunk beszűkül. Na de mit tehetünk azért, hogy ne a szorongás irányítsa a szereplésünket? Milyen technikákkal nyugtathatjuk meg az idegrendszerünket egy fontos helyzet előtt? Nézzünk 5+1 gyakorlatot, amelyek ebben segíthetnek!

- Advertisement -

A stressz önmagában nem rossz, sőt, egy bizonyos szintű izgalom még javíthatja is a teljesítményt: éberebbek, fókuszáltabbak leszünk. A probléma akkor kezdődik, amikor ez az izgalmi szint túl magasra emelkedik, és már nem aktivál, hanem blokkol minket. Ilyenkor jelenik meg a lefagyás, azaz a gondolkodás beszűkülése, vagy a teljesítményromlás. A kérdés tehát adott: hogyan tudjuk csökkenteni a lámpalázat?

  1. A légzés, mint idegrendszeri fék

A légzés az egyik legközvetlenebb eszköz az idegrendszerünk befolyásolására. Lámpaláz esetén a légzésünk automatikusan felgyorsul, ami tovább erősíti a pánikszerű testi érzeteket. Szerencsére azonban a légzésedet viszonylag könnyen kontroll alá vonhatod egy kis tudatossággal. Végezz el egy rövid légzőgyakorlatot: lélegezz be 4 másodpercen keresztül, tartsd benn 7 másodpercig, majd fújd ki 8 másodperc számolásig. A lassú, tudatos légzés aktiválja a szervezet nyugalmi működéséért felelős idegrendszeri folyamatokat, így fokozatosan csökkenhet a feszültség, így aztán a tested is biztonságosabbnak érzékelheti a helyzetet.

  1. Hozd vissza a figyelmed a jelenbe!

A lámpaláz gyakran a jövőre fókuszál (pl. „Mi lesz, ha hibázom?”). A földelő gyakorlatok viszont segítenek visszahozni a figyelmed a jelenbe.

Íme egy egyszerű gyakorlat: nevezz meg magadban 3 dolgot, amit jelenleg látsz magad körül, 2 hangot, amit hallasz, és találj egy valamit, aminek meg tudod érinteni a felületét. Ez az egyszerű gyakorlat abban segít, hogy a fantáziált veszély helyett a valós környezet kerüljön fókuszba, azaz, hogy ismét a jelenre fókuszálj.

  1. Vizsgáld meg a katasztrófát sejtető forgatókönyvet közelebbről!

A lámpaláz egyik üzemanyaga a katasztrofizálás. Ilyenkor segít, ha tudatosan végig gondolod: Mi a legrosszabb, ami történhet? És ha ez megtörténik, mi lesz utána? Hogyan kezelném?

A legtöbbször kiderül, hogy a legrosszabb forgatókönyv sem végzetes, hanem kezelhető, sőt, gyakran átmeneti és tanulható helyzet. Ez segíti a helyzet reálisabb értékelését, ami pedig a szorongást is csökkenti.

  1. Fókuszváltással a szorongás csillapításáért

A lámpaláz gyakran a fokozott önmonitorozásból fakad: „Hogy nézek ki? Mit gondolnak rólam?” Amikor fókuszba kerülünk, hajlamosak vagyunk túlelemezni magunkat, ami növeli a szorongás érzését is. Érdemes lehet éppen ezért azzal megpróbálkozni, hogy ezekben a helyzetekben a saját teljesítményed folyamatos értékelése helyett arra irányítsd a figyelmedet, hogy milyen üzenetet szeretnél átadni a hallgatóságnak. Ez segít kilépni az önfigyelésből, és a közönségre, illetve a mondanivalódra helyezni a fókuszt.

  1. Egy saját biztonsági protokoll kialakítása

Tudatosan megfigyelheted azt is, hogy mi az, ami neked biztonságot ad, vagy fokozza a biztonságérzeted (és ezzel csökkenti a szorongást). Ez lehet egy jól megtanult és begyakorolt kezdőmondat, egy rutin, a gyakorlás, az alapos felkészülés, egy jó struktúra, egy jegyzet mankóként, egy ruhadarab stb.  Találd meg, mi az, ami neked személyesen képes a szorongást csökkenteni!

A legtöbb bizonytalanság általában az új helyzetbe való belépéskor jelenik meg. Ezért sokat segíthet például néhány begyakorolt, határozottan elmondott nyitómondat, ami elindítja a beszédet, és amely által azt érezheted, képes vagy uralni a helyzetet.

+1. Mentális felkészülés az éles helyzet előtt

A vizualizáció egy olyan eszköz, melynek segítségével fejben végig játszhatod a helyzetet, mielőtt az megtörténik. Próbáld meg a lehető legrészletesebben elképzelni azt az eseményt, amitől szorongsz: mibe fogsz öltözni, hogyan fogsz megjelenni, mi lesz az első mondatod, hogyan fogsz kommunikálni, hova fogsz nézni stb. Próbálj meg minél több részletet végig gondolni és a lehető legaprólékosabban elképzelni a helyzetet. Ez egy olyan felkészülési eszköz, melyet olimpiai sportolók is alkalmaznak a siker érdekében. A cél pedig az, hogy az agy ismerősnek érzékelje a helyzetet, hiszen minél ismerősebb egy szituáció, annál kevésbé aktivál erős stresszreakciót.

Összességében a cél nem az, hogy ne izgulj, hanem hogy az izgalom ne bénítson meg. Ebben segíthetnek a fenti eszközök és ezeknek a gyakorlása. Ha legközelebb úgy érzed, stresszelsz egy számodra fontos esemény előtt, válassz ki egy technikát és próbáld ki! Ne feledd: a magabiztosság egy tanulható állapot, senki nem rendelkezik vele automatikusan.

Ihász-Novák Dóra

Veled is előfordult már, hogy egy fontos prezentáció, szereplés vagy megszólalás előtt hevesebben vert a szíved és attól féltél, hogy hirtelen semmi nem jut majd eszedbe? A lámpaláz egy automatikus idegrendszeri stresszválasz, amely akkor aktiválódik, amikor az agyunk egy helyzetet kiemelt tétként értelmez, legyen az egy szereplés, egy megszólalás vagy egy prezentáció. Ilyenkor felgyorsul a pulzusunk, felületesebbé válik a légzésünk, megfeszülnek az izmaink és a fókuszunk beszűkül. Na de mit tehetünk azért, hogy ne a szorongás irányítsa a szereplésünket? Milyen technikákkal nyugtathatjuk meg az idegrendszerünket egy fontos helyzet előtt? Nézzünk 5+1 gyakorlatot, amelyek ebben segíthetnek!

- Advertisement -

A stressz önmagában nem rossz, sőt, egy bizonyos szintű izgalom még javíthatja is a teljesítményt: éberebbek, fókuszáltabbak leszünk. A probléma akkor kezdődik, amikor ez az izgalmi szint túl magasra emelkedik, és már nem aktivál, hanem blokkol minket. Ilyenkor jelenik meg a lefagyás, azaz a gondolkodás beszűkülése, vagy a teljesítményromlás. A kérdés tehát adott: hogyan tudjuk csökkenteni a lámpalázat?

- Advertisement -
  1. A légzés, mint idegrendszeri fék

A légzés az egyik legközvetlenebb eszköz az idegrendszerünk befolyásolására. Lámpaláz esetén a légzésünk automatikusan felgyorsul, ami tovább erősíti a pánikszerű testi érzeteket. Szerencsére azonban a légzésedet viszonylag könnyen kontroll alá vonhatod egy kis tudatossággal. Végezz el egy rövid légzőgyakorlatot: lélegezz be 4 másodpercen keresztül, tartsd benn 7 másodpercig, majd fújd ki 8 másodperc számolásig. A lassú, tudatos légzés aktiválja a szervezet nyugalmi működéséért felelős idegrendszeri folyamatokat, így fokozatosan csökkenhet a feszültség, így aztán a tested is biztonságosabbnak érzékelheti a helyzetet.

  1. Hozd vissza a figyelmed a jelenbe!

A lámpaláz gyakran a jövőre fókuszál (pl. „Mi lesz, ha hibázom?”). A földelő gyakorlatok viszont segítenek visszahozni a figyelmed a jelenbe.

Íme egy egyszerű gyakorlat: nevezz meg magadban 3 dolgot, amit jelenleg látsz magad körül, 2 hangot, amit hallasz, és találj egy valamit, aminek meg tudod érinteni a felületét. Ez az egyszerű gyakorlat abban segít, hogy a fantáziált veszély helyett a valós környezet kerüljön fókuszba, azaz, hogy ismét a jelenre fókuszálj.

  1. Vizsgáld meg a katasztrófát sejtető forgatókönyvet közelebbről!

A lámpaláz egyik üzemanyaga a katasztrofizálás. Ilyenkor segít, ha tudatosan végig gondolod: Mi a legrosszabb, ami történhet? És ha ez megtörténik, mi lesz utána? Hogyan kezelném?

A legtöbbször kiderül, hogy a legrosszabb forgatókönyv sem végzetes, hanem kezelhető, sőt, gyakran átmeneti és tanulható helyzet. Ez segíti a helyzet reálisabb értékelését, ami pedig a szorongást is csökkenti.

  1. Fókuszváltással a szorongás csillapításáért

A lámpaláz gyakran a fokozott önmonitorozásból fakad: „Hogy nézek ki? Mit gondolnak rólam?” Amikor fókuszba kerülünk, hajlamosak vagyunk túlelemezni magunkat, ami növeli a szorongás érzését is. Érdemes lehet éppen ezért azzal megpróbálkozni, hogy ezekben a helyzetekben a saját teljesítményed folyamatos értékelése helyett arra irányítsd a figyelmedet, hogy milyen üzenetet szeretnél átadni a hallgatóságnak. Ez segít kilépni az önfigyelésből, és a közönségre, illetve a mondanivalódra helyezni a fókuszt.

  1. Egy saját biztonsági protokoll kialakítása

Tudatosan megfigyelheted azt is, hogy mi az, ami neked biztonságot ad, vagy fokozza a biztonságérzeted (és ezzel csökkenti a szorongást). Ez lehet egy jól megtanult és begyakorolt kezdőmondat, egy rutin, a gyakorlás, az alapos felkészülés, egy jó struktúra, egy jegyzet mankóként, egy ruhadarab stb.  Találd meg, mi az, ami neked személyesen képes a szorongást csökkenteni!

A legtöbb bizonytalanság általában az új helyzetbe való belépéskor jelenik meg. Ezért sokat segíthet például néhány begyakorolt, határozottan elmondott nyitómondat, ami elindítja a beszédet, és amely által azt érezheted, képes vagy uralni a helyzetet.

+1. Mentális felkészülés az éles helyzet előtt

A vizualizáció egy olyan eszköz, melynek segítségével fejben végig játszhatod a helyzetet, mielőtt az megtörténik. Próbáld meg a lehető legrészletesebben elképzelni azt az eseményt, amitől szorongsz: mibe fogsz öltözni, hogyan fogsz megjelenni, mi lesz az első mondatod, hogyan fogsz kommunikálni, hova fogsz nézni stb. Próbálj meg minél több részletet végig gondolni és a lehető legaprólékosabban elképzelni a helyzetet. Ez egy olyan felkészülési eszköz, melyet olimpiai sportolók is alkalmaznak a siker érdekében. A cél pedig az, hogy az agy ismerősnek érzékelje a helyzetet, hiszen minél ismerősebb egy szituáció, annál kevésbé aktivál erős stresszreakciót.

Összességében a cél nem az, hogy ne izgulj, hanem hogy az izgalom ne bénítson meg. Ebben segíthetnek a fenti eszközök és ezeknek a gyakorlása. Ha legközelebb úgy érzed, stresszelsz egy számodra fontos esemény előtt, válassz ki egy technikát és próbáld ki! Ne feledd: a magabiztosság egy tanulható állapot, senki nem rendelkezik vele automatikusan.

Ihász-Novák Dóra

Ihász-Novák Dóra
Ihász-Novák Dóra
A nevem Novák Dóra, pszichológus és kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns- jelölt vagyok. Szenvedélyem az emberekkel való foglalkozás, mások erősségeinek felszínre hozása és az általam megszerzett pszichológiai tudás átadása, hogy ezáltal kiegyensúlyozottabb életvitelt és minőségibb kapcsolatokat tudjunk létrehozni és fenntartani. Az egyéni pszichológiai konzultációk mellett egy tréning-tanácsadó cégnél dolgozom, ahol több különböző nagyvállalatnak tartok vezetőfejlesztési – és mentális jóllét képzéseket. Legfőbb érdeklődési területem és szívügyem a mentális jóllét fejlesztés (stresszkezelés, munka-magánélet egyensúly, kiégés megelőzése, az önmagunkkal való kapcsolat erősítése, hatékony szokások kialakítása stb.), így a PszichoLive oldalán is számos írást olvashattok tőlem ezekben a témákban.

Népszerűek

Az öt legfontosabb dolog, amit Dr. Vekerdy Tamás tanított nekünk

1. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg....

A mérgező emberek 5 leggyakoribb működése

Mindannyian ismerünk közelebbről vagy távolabbról olyan embert, aki rendre furcsa, nyomasztó érzést kelt bennünk, ráadásul erre sokszor csak akkor ébredünk rá, amikor már az...

Elszürkülni a másik mellett – Így marcangol szét lassan az érzelmi bántalmazás

A bántalmazás nem feltétlenül bántalmazásnak indul – intő jeleit egy kapcsolat elején olykor nehéznek tűnhet kiszűrni, és sokszor mire felszínre jön a másik „valódi...

A nárcisztikus szülő gyermeke örökké a „nem elég jóság” árnyékában élhet – 5 jel, hogy felismerd

„Ha egy mondatban kellene jellemeznem, milyen érzés egy ilyen örömgyilkos édesanyával élni egy életet, akkor annyit mondanék, hogy olyan, mintha rátett volna a hátadra...

Gázlángozás – A manipulációs stratégia, mely eléri, hogy őrültnek gondold magad

„Oh, ugyan már! Soha nem mondtam ilyet! Csak túlságosan érzékeny vagy. Nem tudom, hogy miért csinálsz akkora ügyet ebből…” – ha ismerősek ezek a...