Aprónak tűnő kellemetlenségek, félreértések a munkatársaiddal, nem jól megfogalmazott visszajelzés a vezetődtől, rohanás és késés az előre betervezett edzésről… A mikrostressz szinte észrevétlenül hálózza be a mindennapjainkat és kezdetben láthatatlanul rombolja a mentális egészségünket. Amennyiben azonban nem veszünk róla tudomást és nem tanuljuk meg tudatosítani és kezelni, a mikrostressz jelentős károkat okozhat fizikai és mentális egészségünkre nézve is. Na de mi is az a mikrostressz és miért olyan nehéz észrevenni ezeket a stresszforrásokat? Mik a leggyakoribb helyzetek, ahol találkozhatunk vele és hogyan érdemes kezelni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.
Miben tér el a mikrostressz attól a stressztől, amit ismerünk? A stresszt általában olyan eseményekre használjuk, ami mások számára is látható, és magától értetődő, hogy nehezebb megküzdeni vele, mint például egy költözés vagy leépítés a munkahelyen. A mikrostressz azonban ezzel szemben nehezebben észrevehető. Olyan pillanatok okozzák, amikor egy kis bökkenőt érzékelünk a mindennapjaink során – ha egyáltalán észrevesszük és tudatosítjuk ezeket. Ezek általában kisebb dolgok, amik hamar elmúlnak és nem helyezünk rájuk túl nagy hangsúlyt. A mikrostressz azonban káros, főként, mivel nagyobb mennyiségben és intenzitással van jelen az életünkben, mint valaha és ez csak fokozódik a technológia fejlődésével és az állandó elérhetőséggel.
Pillangóhatás
A mikrostressz, ahogy a nevében is benne van, alkalmanként kicsi és ártalmatlannak tűnik. Mint például megint kihagyni az edzést a túlórázás miatt vagy elkésni egy fontos találkozóról. Gyakran ezek a stresszorok éppen azokhoz az emberekhez kapcsolódnak, akikhez a legközelebb állunk, hatásuk pedig összeadódhat, fokozódhat és másokban is stresszt okozhat. Például, a barátod esetében, aki nélküled megy el edzeni ma, vagy a párod esetében, aki a túlórád miatt egyedül marad az otthoni teendőkkel – bennük további stressz fog keletkezni.
A mikrostressz úgy hat a mentális egészségünkre, mint ahogy a szél a hegyre: szinte észrevétlenül, folyamatosan koptatja azt, és látszólag nem tűnik olyan pusztítónak, mint egy földrengés, ám idővel ugyanúgy földig rombolhatja.
A kezeletlen, nem tudatosított mikrostressz hatására nő a vérnyomásunk és károsítja a hormonális – és anyagcsere folyamatokat is. Ráadásul, mivel gyakran nem is tudatosulnak ezek a stresszorok és főként a testünket rombolja, agyunk nem kezd el védekezni a mikrostresszel szemben, ahogy egyébként a klasszikus stresszel szemben teszi.
A mikrostressz három forrása
Mikrostresszt naponta számtalan különböző helyzetben megélhetünk, a kutatások azonban három nagy területhez kötik a megjelenését.
- Az a fajta mikrostressz, ami leszívja a képességeidet, hogy el tudd végezni a feladataidat: ezek által érezheted azt, hogy nem vagy képes helytállni munkahelyeden vagy épp otthon. Például: bizonytalan vagy, hogy a vezetőd hogyan fog reagálni a teljesítményedre.
- Az a fajta mikrostressz, ami kimeríti az érzelmi tartalékaidat: például, amikor nem bízol valakiben vagy amikor ellenvéleményt kellene felvállalnod. Ezek a stresszorok kibillentenek a belső békédből, ami segítene fókuszban maradni.
- Az a mikrostressz, ami az identitásodat kérdőjelezi meg: például, amikor olyan feladatot kell elvégezned, ami ütközik az értékrendeddel vagy amikor leértékelnek és sérül az önbizalmad. Ezek a stresszorok csökkenthetik a motivációd és bizonytalansággal áraszthatnak el azzal kapcsolatban, hogy ki is vagy valójában.
Így veheted fel a harcot a mikrostresszel!
Bár a legjobb természetesen az lenne, ha eltüntethetnénk a stresszorokat az életünkből, sajnos ezt nem tehetjük meg.
Viszont tehetsz azért, hogy ellenállóbb legyél a stresszel szemben, felvértezheted magad olyan eszközökkel, melyek segítségével csökkentheted a stressz káros hatásait egészségedre nézve.
Szóval a következőkben jöjjön néhány stratégia, melyek a mikrostresszel szemben segíthetnek.
- Légy tudatos azzal kapcsolatban, hogy másoknak mivel okozhatsz mikrostresszt! Emlékezz arra, hogy egy apró stresszor a következő vagy az azt követő emberhez jóval nagyobb hullámmal érkezhet meg, így okozva még nagyobb károkat. Mielőtt cselekedsz, gondold végig, az a másikban milyen érzéseket fog kelteni és hogyan állíthatod meg a mikrostressz hatását. Például, biztosan el kell küldened este még azt az emailt?
- Tudatosítsd, mi okoz benned mikrostresszt! Ahogy már korábban is említettem, a mikrostressz felismerése nem könnyű, és gyakran ez azért is van, mert úgy könyveljük el ezeket a helyzeteket, hogy tudjuk kontrollálni és kezelni őket. Egy jó módja a mikrostressz hatásainak a csökkentésére, ha megfigyeled ezeket az aprónak tűnő stresszorokat, hogy hogyan reagál a tested (talán észrevétlenül befeszül a gyomrod és jó pár óráig úgy is marad…) és milyen következményei vannak ezeknek (talán amiatt, hogy reggel kaotikus volt a forgalom, egész nap feszült maradtál?).
Amikor a stresszorok egy nap során összeadódnak, nehezebbnek érezheted, hogy saját hangulatodat karban tartsd, azonban, ha már a helyzet során tudatosítod, hogy mi feszít be és milyen érzések jelennek meg ennek kapcsán, akkor könnyebb lehet helyben megfogni ezt a lavinát. Néhány technika, ami működhet a stresszt kiváltó érzés azonnali kezelése során:
Légy önegyüttérző magaddal és fogadd el, ha egy helyzet feszültté / dühössé / csalódottá stb. tesz! Amint elfogadod azt az érzést, ami megjelenik benned, könnyebben felül is tudsz rajta kerekedni.
Helyezd perspektívába a mikrostresszt! Tényleg ér annyit a reggeli dugó, hogy annyit idegeskedj rajta? Egy év múlva visszatekintve is fontos lesz ez az esemény?
Végül, de nem utolsósorban vizsgáld meg, mi felett van kontrollod egy stresszhelyzetben! Tudsz valamit tenni a dugó ellen? Azt gondolom, nem igazán, de annak a döntése a kezedben van, hogyan állsz hozzá ehhez a szituációhoz és hogy mivel töltöd el ezt az időt.
- A társas támogatás ereje: Bár a mikrostressz kialakulásában gyakran mások is részt vesznek, a megoldásban is nagy szerepe van a körülöttünk élőknek. Például, ha meg tudod élni, hogy nem vagy egyedül egy helyzettel, az segíthet a mikrostressz hatásainak csökkentésében. A társas támogatás, a szeretteinkkel töltött idő pedig összességében képes ellensúlyozni és enyhíteni a stresszt más életterületeinken. Maga a ventillálás, azaz érzelmeink, gondolataink másokkal való megosztása is stressz – és feszültségcsökkentő hatású.
Felhasznált forrás:
https://hbr.org/2023/02/the-hidden-toll-of-microstress