– József Attila
Sok pszichológiai témájú könyv és cikk témája a flow. Egyre többször a hétköznapi beszédben is használjuk. De mit is jelent pontosan a kifejezés, és hogyan kapcsolható össze az énállapotokkal?
A flow fogalma és a tranzakcióanalízis énállapot-modellje első pillantásra két különböző pszichológiai megközelítésnek tűnhet, azonban számos ponton kapcsolódnak egymáshoz. Mihály Csíkszentmihályi flow-elmélete azt vizsgálja, hogyan élhet meg az ember optimális pszichológiai állapotot, míg Eric Berne tranzakcióanalízise (továbbiakban TA) azt próbálja megérteni, hogyan működünk kapcsolatainkban, döntéseinkben és belső folyamatainkban. A két modell közös metszetében különösen fontos kérdéssé válik, hogyan tud a Felnőtt énállapot rugalmasan és élettel telien működni, valamint milyen szerepe van ebben a Szabad Gyermeki energiáknak.
Csíkszentmihályi szerint a flow egy olyan tudatállapot, amelyben az ember teljesen belemerül egy tevékenységbe. Ilyenkor megszűnik a túlzott önmegfigyelés, módosul az időérzékelés, és maga a cselekvés válik örömforrássá. A flow egyik legfontosabb sajátossága, hogy a személy egyszerre él meg fókuszált figyelmet, kreativitást és belső motivációt. Ez a működés sok szempontból emlékeztet a tranzakcióanalízisben leírt Szabad Gyermeki énállapot pozitív minőségeire: a spontaneitásra, a kíváncsiságra, a játékosságra és az örömteli jelenlétre.
A TA funkcionális modellje alapján a Szabad Gyermek az a részünk, amely képes szabadon megélni érzéseit, kreativitását és természetes impulzusait. Gyakran ebben az énállapotban jelenik meg az alkotás öröme, a játék, a humor vagy akár az elmélyült érdeklődés is. Éppen ezért könnyen gondolhatnánk azt, hogy a flow egyszerűen a Szabad Gyermeki működéssel azonos. A kép azonban ennél összetettebb.
A flow ugyanis nem pusztán spontaneitás. Ahhoz, hogy valaki tartósan flow-állapotba kerüljön, szükség van egy stabil és jól működő Felnőtt énállapotra is. A flow során az egyén folyamatosan érzékeli a helyzet realitását, alkalmazkodik a kihívásokhoz, feldolgozza a visszajelzéseket és fenntartja a koncentrációt. Ez már a Felnőtt működéséhez kapcsolódik. A flow tehát inkább tekinthető egy integrált állapotnak, amelyben a Felnőtt strukturáló és realitásvizsgáló funkciója összekapcsolódik a Szabad Gyermek kreatív energiáival.
A modern élet egyik problémája éppen az lehet, hogy sok ember Felnőtt énállapota túlságosan „kiürül” vagy mechanikussá válik. A teljesítménykényszer, a folyamatos kontroll, az alkalmazkodás vagy a túlzott racionalitás következtében a működés beszűkülhet. Ilyenkor a Felnőtt ugyan hatékonyan szervez és működtet, de elveszíti rugalmasságát és vitalitását. A TA nyelvén ilyenkor gyakran Adaptált Gyermeki vagy kritikus Szülői hatások uralják a rendszert. Hosszabb ideig tartó distressz hatására a Felnőtt működés nehezebben elérhetővé válik, kiürül, lemerül. Nincs lehetősége töltekezni, emiatt már korábban megtanult, elsajátított megküzdésekkel operál, aminek következtében egy idő után egyre merevebbé válhat. A flow élmény segíti oldani ezt a merevséget, rugalmasabbá téve a Felnőtt énállapotot.
A flow-élmény egyik legfontosabb pszichológiai szerepe éppen az lehet, hogy újra kapcsolatot teremt a Szabad Gyermeki energiákkal. Amikor valaki olyan tevékenységet végez, amely örömöt, kíváncsiságot és belső motivációt ébreszt benne, akkor a Felnőtt működése is rugalmasabbá válik. Nem véletlen, hogy a flow-t gyakran kreatív tevékenységek, sport, zene, tanulás vagy mély emberi kapcsolódások során éljük át. Ezekben a helyzetekben nem eltűnik a kontroll, hanem átalakul: a személy kevésbé görcsösen irányít, miközben sokkal intenzívebben van jelen.
TA szempontból úgy is fogalmazhatunk, hogy a jól működő Felnőtt énállapot nem elnyomja a Gyermeket, hanem képes kapcsolatba kerülni vele. A pszichológiai rugalmasság egyik jele éppen az, hogy az ember hozzáfér saját spontaneitásához, játékosságához és kreativitásához anélkül, hogy elveszítené realitásérzékét. Ez közel áll ahhoz is, amit Berne autonómiának nevezett: a tudatosság, spontaneitás és intimitás képességéhez.
A flow és az autonóm működés közös pontja tehát az, hogy mindkettő egy szabadabb, kevésbé sorskönyv-vezérelt működésmód felé mutat. Az ember ilyenkor nem pusztán megfelel vagy automatikusan reagál, hanem valódi jelenléttel kapcsolódik önmagához, a tevékenységhez és sokszor más emberekhez is. Ebben az értelemben a Szabad Gyermeki energia nem a Felnőtt ellentéte, hanem annak egyik legfontosabb éltető forrása lehet.
A flow gyakorlása tulajdonképpen annak a tanulása, hogyan tudunk egyre gyakrabban olyan helyzeteket teremteni, ahol a figyelmünk fókuszáltá válik, a belső motivációnk aktiválódik, és a kihívás találkozik a képességeinkkel. Mihály Csíkszentmihályi szerint a flow nem véletlenszerű „különleges pillanat”, hanem részben tudatosan alakítható működésmód.
Az egyik legfontosabb tényező a megfelelő kihívási szint megtalálása. Ha valami túl könnyű, unalmassá válik; ha túl nehéz, szorongást kelt. A flow gyakorlása ezért sokszor nem más, mint ennek a finom egyensúlynak a keresése. Érdemes olyan tevékenységeket választani, amelyek éppen egy kicsivel haladják meg az aktuális komfortzónát. Ez lehet sport, alkotás, tanulás, zene, kertészkedés vagy akár szakmai munka is.
Nagyon fontos a figyelem védelme is. A flow egyik alapfeltétele a megszakításmentes jelenlét. A folyamatos értesítések, multitasking vagy állandó külső inger gyakorlatilag széttördelik a flow kialakulásának lehetőségét. Éppen ezért sokan tudatosan alakítanak ki „flow-időt”: például 30–60 percet, amikor nincs telefon, nincs e-mail, nincs külső megszakítás. A pszichológiai rendszernek idő kell ahhoz, hogy mélyebb fókuszállapotba kerüljön.
A flow kialakulását segíti az is, ha világos cél van jelen. Nem feltétlen nagy célokra kell gondolni. Sokszor elég egy konkrét, belátható fókusz: „ezt az oldalt most megírom”, „ezt a dallamot megtanulom”, „ezt a futást végig csinálom”. A jól strukturált cél csökkenti a belső zajt és segíti a Felnőtt fókuszát.
Érdekes módon a flow gyakorlása gyakran együtt jár a kontroll részleges elengedésének tanulásával is. Nem görcsösen „előállítani” kell a flow-t, hanem megteremteni azokat a feltételeket, amelyekben létrejöhet. Minél erősebben akarjuk kierőltetni, annál kevésbé működik.