A kreativitás sokszor kissé megfoghatatlan, ám annál erőteljesebb képességünk, amely arra késztethet, hogy másképp gondolkodjunk és cselekedjünk, hogy új ötletekkel álljunk elő, és összetett problémákat oldjunk meg. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogyan segíthet a pszichológia kreatívabb és innovatívabb gondolkodókká válni – hiszen a kreativitás mindannyiunkban ott van.
Újulni és újítani
A kreativitást lehetővé teszi, hogy valami újat hozzunk létre és hogy képesek legyünk megújulni, amikor arra szükség van, azaz, hogy a megszokott, komfortos kereteken kívülre merészkedjünk. Az, hogy kinek mennyire jön ösztönösen a kreativitás, több tényezőtől is függ: úgy, mint az általános tájékozottságtól, azaz a megszerzett tudástól, az intelligenciától (azaz, hogy a meglévő ismereteket hogyan tudjuk használni), a motivációtól (tehát hogy mennyire vagyunk ambiciózus valami újnak a létrehozásához) és a személyiségjegyek is szerepet játszanak (pl. kockázatvállalás szintje).
A kreativitás útjában álló akadályok
Érezted már azt, hogy bármiképpen is próbálkozol, egyszerűen nem jönnek új ötletek vagy egy másik megvilágítás egy-egy helyzetben? Ezek az úgynevezett kreatív blokkok, aminek a hátterében szintén változatos okok bújhatnak meg. Ilyen lehet a kudarctól vagy a kritikától való félelem, a fáradtság, a kreatív töltődés hiánya vagy épp hiányos ismeretek a szituációról. A jó hír a kreativitással kapcsolatban azonban az, hogy fejleszthető.
Tippek a benned élő kreativitás felélesztéséhez
Ha nem jönnek a jó ötletek, kezdd a kevésbé jókkal! Amikor elkezdünk egy témában újszerű megoldásokat keresni, sokszor kerülünk a gondolkodásunk során zsákutcákba, azonban a kiemelkedően kreatív gondolkodású emberek is pontosan ugyanerről számolnak be, azzal a különbséggel, hogy ők nem adják fel! Ugyanis a kevésbé használható ötletek megfogalmazásával egyre mélyebbre ásunk, egyre jobban megértjük azt a helyzetet, amivel kapcsolatosan valami újszerűt szeretnénk alkotni. Így bátran írd le a kevésbé jó ötleteket is, hiszen ezek is a kreatív folyamatok természetes részei! Ne hagyd, hogy ezek esetleges használhatatlansága elvegye a kedved és elkönyveld, hogy nem vagy képes arra, hogy alkoss valami innovatívat.
Ha megakadsz, kezdj bele valami teljesen másba! A kreatív blokkok hátterében gyakran a fáradtság áll. Amikor hosszú időt töltünk egy-egy témán való gondolkodáson, előfordulhat, hogy egy idő után ugyanazokat a köröket kezdjük el futni. Ilyenkor szintén elkezd növekedni a stressz szintünk, ami a kreatív blokkra is ráerősít. Így hát ekkor a legjobb módszer, ha egy kicsit tudatosan eltávolodunk a témakörtől, tevékenységtől és valami egészen másba kezdünk. A legjobb, ha a mentális tevékenységeket valami fizikaira cseréljük, például elmegyünk futni vagy nekiállunk főzni, sütni valamit. Ilyenkor ugyanis ténylegesen egy másik agyi területünk lesz aktív, s bár látszólag aktívan nem foglalkozunk a problémakörrel, agyunk a háttérben összefüggéseket keres, mélyíti az információkat – ami a fentiekben leírt kreativitás tényezők alapján egy fontos része a kreatív folyamatoknak. Olyan, akár egy háttérben észrevétlenül futó frissítés.
Fordíts figyelmet a kreatív töltődésre! Saundra Dalton-Smith mentális jólléttel foglalkozó szakember szerint hét különféle fáradtság és ehhez kapcsolódóan hét különféle pihenési forma is létezik. Ezek egyike a kreatív töltődés olyan tevékenységek által, melyek a kreativitásért is felelős jobb agyféltekét aktivizálják. Néhány példa, amiket tudatos(abb)an beiktathatsz a pihenési formáid közé: inspiráló előadások hallgatása, puzzle, rajzolás, festés, írás, színezés, asszociáción alapuló játékok (pl. Dixit, Imagine).
Teremtsd meg a megfelelő környezetet!
Próbáld meg megtalálni és megfogalmazni, hogy számodra mi segíti elő a kreatív gondolkodást. Van, akik számára például a rendezetlenség támogatja ezt a fajta gondolkodást, de vannak olyanok is, akik kifejezetten letisztult környezetben tudnak kreatívan kibontakozni. A zene szintén serkenti a gondolkodást, de nem mindegy, milyet választasz: találd meg azt, ami nem vonja el a figyelmed, de segít flow-ba kerülni. Emellett pedig az sem mindegy, hogy a nap mely részét választod a kreatív ötletelésre: ha általában reggel forognak jobban az agytekervényeid, akkor érdemes olyankor foglalkozni a kreativitást igénylő feladatokkal. Ha azonban éppen ellenkezőleg, leginkább este vagy produktív és olyankor tudsz jobban elmélyülni, akkor szervezd így tudatosan a feladataidat.
A kreativitás felbecsülhetetlen értékű képesség életünk sok különböző területén, és fontos megérteni, hogy mindannyiunkban ott van a lehetőség, hogy használjuk, fejlesszük ezt az erőforrásunkat. Találd meg a saját eszköztárad, mely segít feléleszteni a benned élő kreatív ént!