Kutyás pszichológusként időnként elgondolkodom, miben is rejlik ezeknek a szőrös szeretetgombócoknak a varázsa. Mármint pszichológiailag, tudományosan, szóval azon túlmutatva, hogy puhák, aranyosan tudnak nézni és sokan bújósak. Szerencsére a tudomány is elég sokat foglalkozott már a kérdéssel.
Mentális egészség
Azok, akik kisállattal élnek együtt, a kutatási eredmények alapján magasabb szintű boldogságot tapasztalnak. Nem tudni pontosan, hogy ez amiatt van-e, mert van háziállatuk, az viszont biztos, hogy összefüggés van a kettő között. Ezt könnyen el tudom fogadni, mert minden nap tapasztalom a saját bőrömön is. Akinek van otthon kisállata, tudja, milyen kitörő örömmel várják, hogy hazaérjen a gazdájuk, legfőképpen persze a kutyák. Nekik nem számít, mennyi ideig voltunk távol, kivel találkoztunk, nem tesznek fel keresztkérdéseket, nem gyanúsítgatnak. Csak örülnek. Akkor és ott, a pillanatnak. Tanulhatnánk tőlük mindfulnesst is, hiszen ők biztosan erősek a tudatos jelenlét fenntartásában. És bár kimondott gondolatainkra válaszolni nem tudnak, de figyelmesen tudják hallgatni, amit mi magunk el szeretnénk mondani nekik. Még ha nem is értik pontosan, hogy miről mesélünk, a szemkontaktus és az időnkénti fejforgatás azt az érzést kelti bennünk, hogy valódi figyelemben részesülünk. Ez pedig segít akár a feszültségeink csökkentésében, és abban is, hogy kevésbé érezzük magunkat magányosnak. A pandémia időszakában ennek a hatásnak különleges szerepe lett. Az akkor készült vizsgálatok szerint azok az idősebbek, akik kutyával élnek együtt, kevésbé voltak kitéve a depresszió kockázatának, és megélhették azt is, hogy kutyájuk segít csökkenteni a szorongást, amit a társadalmi elszigeteltség miatt éreznek. Már napi egy kutyasétáltatás is mérsékelte a magányos tüneteket.
Lehetnek persze negatív hatások is, például érezhetünk bűntudatot, ha kisállatunk nem megfelelően viselkedik, vagy éppen, ha a munkánk miatt túl sokat kell egyedül hagynunk, esetleg küzdhetünk stresszel amiatt, hogy albérletkeresés esetén olyan helyet találjunk, ahol elfogadják őt is. Lehet, hogy kevesebbet alszunk, több logisztikát igényel a napirendünk, hiszen nem mehetünk el azonnal munka után szórakozni, mert vár ránk otthon valaki. Nyilvánvaló, hogy anyagi teherrel is jár a kutyatartás, nemcsak a mindennapi ellátás miatt, hanem a felmerülő többletköltségek, például állatorvosi díjak miatt. Mindezek ellenére igencsak sokan vannak, akik boldogan vállalják ezeket a terheket. Egyszer egy közvéleménykutatásban arról kérdezték a résztvevőket, eladnák-e házi kedvencüket egymillió dollárért. 56%-uk azt mondta, nem, pedig egy ekkora összeg azért sok embernek sok problémájára jelenthetne megoldást.
Testi egészség
Az állatok közelsége testi, biológiai szinten is hat ránk. Az érintésük, a simogatásuk által az emberi szervezetben oxitocin termelődik, ami csökkenti a stresszhormonok szintjét. Az állattartás szinte biztos, hogy több mozgásra készteti a gazdikat, még akkor is, ha benti állatokról beszélünk. A kutyasétáltatás, a macskával való játék mind-mind fokozzák az aktivitást, ezzel pedig segítenek elkerülni például az elhízást és jobb állóképességet, kiegyensúlyozottabb vérkeringést biztosítanak. Sőt, macskatartók vizsgálatából kiderült, hogy náluk 40%-kal kisebb a szívroham kockázata, mint azoknál, akik nem tartanak macskát. Egyes vizsgálatok szerint az immunrendszerre is pozitív hatással van, az állatokkal felnövő gyerekeknél például jóval kevesebb az allergiások száma.
Állatok terápiában
Az állatasszisztált terápiák az élet sok területén tudnak nagy segítséget nyújtani, nem véletlen, hogy egyre több állatot is vonnak be ilyen tevékenységekbe. Gyakoriságban a kutyák és a lovak vannak az első és a második helyen, illetve ők élnek leginkább a köztudatban is, mint terápiás állatok. A kutyák például hatékony segítők lehetnek akár valamilyen katasztrófa után, de jól bevethetőek a gyermekek segítésében. A sajátos nevelési igényű, esetleg beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő fiataloknak egyaránt jó támogatói, segíthetnek a mozgásfejlesztésben, de akár depresszióval, PTSD-vel küzdő felnőttek terápiájában is lehet szerepük. A lovak nagyon jól reagálnak az emberek nem verbális jelzéseire, így jól fejleszthetőek általuk a szociális készségek, de akár az önbizalom is. Mellettük azonban számos egyéb faj tud a szakemberekkel együtt dolgozva fontos terápiás munkát végezni. A lámák például hipoallergén szőrük és hosszú, ölelésre alkalmas nyakrészük miatt alkalmasak kiválóan, a nyulak apró termetükkel, gyengéd, puha testükkel segítik azokat, akik valamilyen nehézséggel küzdenek. A stresszkezelésben, szorongáscsökkentésben és akár a depresszió enyhítésében is szerepük lehet. De manapság már találhatunk terápiás malacot, patkányt, madarat, kígyót vagy akár kacsát, pókot is.