Egy családban a válás mindenkit érint. A közös élet elvesztése és a közös családi jövő gondolatának feladása minden szempontból fájdalmas, így hozzád hasonlóan a gyermeked is fájdalmas érzéseket élhet át.
0-2 éves (csecsemők és kisgyermekek): A csecsemők és a kisgyermekek képesek érezni a felnőttek között zajló konfliktust, az otthoni feszültséget, és ez befolyásolhatja őket. Fontos, hogy különös figyelmet fordíts kisgyermekeid szükségleteire, és erős szülő-gyermek köteléket alakíts ki, amely biztonságot és stabilitást nyújt számukra.
3-4 éves (óvoda és bölcsőde): Az óvodások túl fiatalok ahhoz, hogy megértsék a válás fogalmát. Hajlamosak azt hinni, hogy az ő tetteik felelősek a válásért. Ráadásul a gyermekek agya ebben az életkorban még gyorsan fejlődik. A konfliktusoknak és stresszoroknak való kitettség befolyásolhatja az agyuk fejlődését, ezért tartsd távol a konfliktusokat a gyermekeidtől.
5-8 éves kor közötti gyermekek: Már magukat hibáztathatják a válásért. Lehet, hogy könnyebben ki tudják fejezni az érzéseiket, de még mindig nehéz számukra teljesen megérteni a szüleik válásának okait.
9-12 évesek: Általában képesek kifejezni az érzéseiket, és egyre önállóbbakká válnak. Bár jobban koncentrálnak a barátaikra vagy a tanulmányaikra, továbbra is szükségük van mindkét szülő útmutatására és érzelmi támogatására, valamint más, az életükben fontos felnőtt személyekére. Még ha meg is értik, hogy a válás a felnőttek között zajlik, magát a válást árulásnak tekinthetik és dühösek lehetnek mindkét szülőre. Ebben a korban a gyermekek megpróbálhatnak segíteni a szülők problémáinak megoldásában, és a szülő kísértést érezhet, hogy érzelmi terheit a gyermekre tegye, azonban nem szabad ezt a felelősséget a gyermekekre hárítani, mivel ez negatívan befolyásolhatja őket.
Tinédzserek: Jobban megérthetik a válás mögött meghúzódó okokat. Ebben a korban kezdik megalapozni az önállóságukat. Jobban képesek kezelni gondolataikat és érzelmeiket, és fejlesztik a világról alkotott képüket és a saját identitásukat. A tinédzsernek térre és szabadságra van szüksége ahhoz, hogy rendezze saját érzelmeit és válaszokat találjon a válással kapcsolatos kérdésekre. Lehet, hogy határozott véleményük van arról, hogy mit kellene és mit nem kellene tenni a szülőknek, ugyanakkor továbbra is példaképként tekinthetnek mindkettőjükre.
Az, ahogyan a szülők segítenek gyermekeiknek megbirkózni a válással, átalakíthatja a világról alkotott elképzeléseiket és a másokkal való kapcsolataikat. A gyermekek a szüleik közötti kapcsolat megfigyelésével tanulnak meg másokkal kapcsolatot teremteni. Egy felbomló házasság szemtanújának lenni mélyen destabilizáló lehet a számukra, és a válás hatásait magukkal cipelhetik felnőttkorukba is. Ezek közül néhány csak akkor válhat nyilvánvalóvá, amikor idősebbek lesznek.
Társadalmi hatások:
- Nehézségeik lehetnek tartós barátságok vagy kapcsolatok kialakításában másokkal.
- Nehézségeik lehetnek másokkal való konfliktusok vagy viták megoldásában.
- Kapcsolati nehézségek mindkét szülővel, a társakkal, a leendő romantikus partnerekkel és a tekintélyszemélyekkel.
Pszichológiai hatások:
- Csökkent önbecsülés.
- Kontrollvesztés érzése.
- Mély félelem az elhagyatottságtól.
- Nagyobb valószínűséggel alakul ki hangulatzavar és szorongásos zavar.
- Súlyosabb hatást válthat ki, ha a gyermek ismételten konfliktusoknak van kitéve, vagy konfliktusok középpontjába kerül.
- A gyermek fokozott bűntudatot, szégyent, tehetetlenséget és alacsony önértékelést tapasztalhat.
Viselkedés:
- Több dühkitörés vagy sírás.
- Csendesebbé vagy visszahúzódóbbá válik a barátoktól és a családtól.
- Gyengébb iskolai teljesítmény.
- Impulzívabb.
- Kockázatos viselkedésbe bocsátkozik, mint például iskolakerülés, dohányzás, szerhasználat vagy korai szexuális élet.
Még ha a házasság véget is ért, tegyük prioritássá a béke megőrzését a másik szülővel. Bizonyított tény, hogy a gyermekek számára akkor tud kevésbé megterhelővé válni egy válási folyamat, ha a szüleik a válás után is a gyermekük szükségleteit figyelembe véve együtt tudnak működni a gyermeknevelésben. Amikor a szülők között folyamatos konfliktus van, általában a gyermekeknek kell megbirkózniuk ennek káros hatásaival.