Tényleg jó, ha mindent azonnal el akarunk végezni? Avagy az azonnaliság hátulütői

A fontos feladatok utolsó pillanatra hagyása, a halogatás jól ismert jelenség, ám ellentéte, az azonnaliságra törekvés is hasonlóképp káros lehet. Miért üthet vissza, ha mindent azonnal ki akarunk pipálni a feladatlistánkról?

Akár beismerjük, akár nem, mindannyian ismerjük a halogatás fogalmát: az utolsó pillanatig várunk, hogy utolérjük magunkat a sürgető feladatokkal, ami viszont gyakran nem megfelelő vagy hiányos munkához vezet. Az ellenszer – bár könnyebb mondani, mint megtenni – az lenne, hogy kezdjünk hozzá a feladatokhoz korábban, jóval a határidő előtt, hogy a munkánk a teljes potenciálunkat tükrözze. De vajon a halogatás legyőzése során lehet-e túl messzire menni?

David Rosenbaum, a Riverside-i Kaliforniai Egyetem pszichológiaprofesszora szerint igen, ő ugyanis annak a viselkedésnek a veszélyeit vizsgálta, amikor túl gyorsan belevetjük magunkat a feladatokba. Ez olyan felesleges erőfeszítéseket eredményezhet, amelyek egy kis tervezéssel elkerülhetők lennének – más szóval, a sietség pazarlással jár.

A türelem olykor tényleg rózsát terem

Szemben a halogatóval, aki esetleg másnapig érintetlenül hagyja az e-mailekkel teli postaládáját, az azonnaliságra törekvő egyén első dolga reggel, hogy elolvassa és megválaszolja őket. Még ha tudja is, hogy az e-mailek többsége jelentéktelen, akkor is úgy dönt, hogy a lehető leghamarabb átnézi őket. Bizonyos esetekben ez azt jelentheti, hogy kimerítjük azt az értékes energiát, amelyre később egy sürgősebb és/vagy fontosabb feladathoz lenne szükségünk.

De mi vezérli azokat, akik hamar belevetik magukat egy-egy feladatba? Rosenbaum szerint a legtöbb embernek nehéz ellenállnia a látszólag kis erőfeszítést jelentő feladatoknak. Ha valami azonnal elérhető, ösztönösen az a célunk, hogy megragadjuk azt. Amikor egyszerű, rövid távú feladatokat végzünk, gyakran arra gondolhatunk, hogy ha gyorsan elvégezhető a feladat, akkor miért ne eshetnénk túl rajta azonnal?

Az ’azonnaliság’ további hátulütője pedig hasonlóképp a halogatáshoz az, amikor a befejezéssel való sietségben az történik, hogy a munkát hiányosan vagy pontatlanul végezzük el. Másrészt, amikor csak az a célunk, hogy egy feladatot minél hamarabb letudjunk, előfordulhat, hogy nem gondoljuk át mélységeiben a megoldást, nem hagyunk időt arra, hogy érlelődjenek bennünk különféle megközelítések. Tehát elhamarkodott döntéseket hozunk annak érdekében, hogy a feladat eltűnjön a teendőink listájáról.

Olykor tehát bölcsebb döntés, ha tudomásul vesszük, hogy nem mindig az a legjobb, ha mindent a lehető leggyorsabban elintézünk. A megfontoltság rengeteg energiát spórolhat meg nekünk, sőt, van, hogy egy-egy feladat egy idő után magától megoldódik vagy jelentéktelenné válik. Természetesen az ’azonnaliságnak’ is vannak előnyei, de fontos, hogy megfelelő helyzetekben alkalmazzuk. Például, amikor a minőség kevésbé számít, a feladat vagy a teendő maga nem olyan nagy horderejű, vagy esetleg később lesz még lehetőségünk javítani rajta.

Felhasznált forrás:

https://www.bbc.com/worklife/article/20191219-how-to-be-more-efficient-stop-precrastinating

Novák Dóra
Novák Dóra
A nevem Novák Dóra, munka-és szervezetpszichológia szakirányon végeztem. Jelenleg az újságírás mellett junior tanácsadóként és trénerként dolgozom, és főként vezetőfejlesztési programok és mentális jóllét programok kidolgozásában és megvalósításában veszek részt nagyvállalatok számára. Szenvedélyem az emberekkel való foglalkozás, mások erősségeinek felszínre hozása és az általam megszerzett pszichológiai tudás átadása, hogy ezáltal kiegyensúlyozottabb életvitelt és minőségibb kapcsolatokat tudjunk létrehozni és fenntartani.

Népszerűek

Az öt legfontosabb dolog, amit Dr. Vekerdy Tamás tanított nekünk

1. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg....

A mérgező emberek 5 leggyakoribb működése

Mindannyian ismerünk közelebbről vagy távolabbról olyan embert, aki rendre furcsa, nyomasztó érzést kelt bennünk, ráadásul erre sokszor csak akkor ébredünk rá, amikor már az...

Elszürkülni a másik mellett – Így marcangol szét lassan az érzelmi bántalmazás

A bántalmazás nem feltétlenül bántalmazásnak indul – intő jeleit egy kapcsolat elején olykor nehéznek tűnhet kiszűrni, és sokszor mire felszínre jön a másik „valódi...

A nárcisztikus szülő gyermeke örökké a „nem elég jóság” árnyékában élhet – 5 jel, hogy felismerd

„Ha egy mondatban kellene jellemeznem, milyen érzés egy ilyen örömgyilkos édesanyával élni egy életet, akkor annyit mondanék, hogy olyan, mintha rátett volna a hátadra...

Ő nem bánt, csak „nem bírod a kritikát” – Egy nárcisztikus kapcsolatról röviden

Könnyű minden szörnyű párkapcsolatért a másik felet valamilyen elmebetegséggel megbélyegezni. Szeretjük azt gondolni, hogy a rossz dolgok nem a mi hibánkból történnek. Ismerőseim például...