Nem mindegy, hogyan keresünk sok pénzt -a túlfizetettség lélektana

Bár az alulfizetettségről és annak hatásairól számos helyen olvashatunk és ez nem véletlen, hiszen a munkánkért járó megfelelő jövedelem alapvető igényünk és enélkül nehezen tapasztalhatunk motiváltságot, elégedettséget és elkötelezettséget a munkánk iránt. Ám az éremnek van egy másik oldala is, amiről kevés szó esik: mégpedig a túlfizetettség állapota. Mit kell erről tudni és milyen hatása van, ha megtapasztaljuk?

Gazdagságról és sikerről sokan álmodozunk. Az azonban, hogy ezt hogyan érjük el, nagyban befolyásolja szubjektív megélésünket is. Túlfizetettségről alapvetően akkor beszélhetünk, amikor valaki a tapasztalataihoz és a kompetenciáihoz mérten jóval magasabb bért kap az azonos vagy hasonló kvalitásokkal rendelkező társainál. Ehhez fontos, hogy szubjektív megélésben az is társuljon, hogy az illető úgy érezze, (idő előtt) elért egy olyan szintet, amire sosem számított. Azaz, nincs egy objektív mutató, ami megmutatja, hogy valaki túlfizetett-e, hanem sokkal inkább, ez egy szubjektív belső megélést jelent az esetek többségében.

Ez a helyzet kialakulhat például akkor, amikor valaki rövid idő alatt nagyobb vagyonra tesz szert (akár például öröklés vagy egy gyorsan sikeressé váló vállalkozás esetében). A túlfizetettség értékelésében szerepet játszhat az is, hogy egy egyén mennyire tudja reálisan megítélni saját munkaerőpiaci értékét. Nem törvényszerű ugyanis, hogy ugyanannyit kell keresnie valakinek, mint kortársainak vagy kollégáiknak. Előfordulhat túlfizetettség érzése tehát akkor is, ha nem reálisan becsüljük meg munkánk értékét vagy a befektetett időt és energiát és nem a megfelelő célcsoporthoz hasonlítjuk magunkat.

Manapság, ha megnézzük a munkaerőpiacot, azt látjuk, hogy hatalmas bérbeli különbségek vannak az egyes szakmák között. Azaz természetesen egy olyan területen, melynek most igen nagy az értéke és amely húzóágazata a gazdaságnak (pl. informatika), ott egyébként is jellemző a túlfizetettség, azaz, hogy például egy pályakezdő jóval magasabb bért visz haza, mint egy másik területen dolgozó, akár évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember.

Ilyen egy túlfizetett elméjében lenni

A túlfizetettség akármilyen jól hangzik – hiszen ki ne szeretne még annál is többet keresni, amit elképzelt? –, valójában egy bonyolult és ellentmondásos pszichológiai helyzet. Először is, ez egy olyan önismereti kérdés, amit helyre kell tenni, bele kell építeni az identitásba, hogy ki is vagyok én, merre is tartok most. A kezdeti lelkesedés, megnövekedett önbizalom után a vártnál magasabb bért keresők akár a bűntudat érzését is megtapasztalhatják, azt érezhetik, nem jogos a munkájukért járó bér.

Mindemellett elveszhet az ambíció érzése, mivel akár lépcsőfokokat is ugorhatnak saját karriertervükben, így hirtelen azon kaphatják magukat, hogy újra kell definiálni céljaikat a jövőre nézve. Ha ezt nem sikerül időben és megfelelően meglépni, akkor elveszettség-érzés, motiválatlanság is megjelenhet.

Mindemellett a jövedelmi szint megváltozása az érintett kapcsolati hálójára is kihathat. Egyrészt megtapasztalhatja, hogy többen érdekből közelítenek hozzá, másrészt megnövekedett életszínvonala miatt mások irigységével, féltékenységével is meg kell küzdenie. Ebben természetesen az sem mindegy, a túlfizetett egyén hogyan képviseli ezt az állapotot a körülötte lévők felé. Itt pedig újra elérkezünk ahhoz a kérdéshez, hogy miként tudja az illető integrálni megváltozott életkörülményeit, anyagi státuszát énképébe.

Így kezeld a túlfizetettség állapotát

Ha a fentieket tapasztalod, fontos, hogy meghatározd, mit szeretnél elérni és milyen értékek azok, melyek a megváltozott anyagi helyzet mellett is stabil alapot adnak. Emellett tudatosítsd és ha kell, rendszeresen emlékeztesd magad, mely belső erőforrásaidnak, kompetenciáidnak köszönheted azt, hogy ezt a szintet elérted. Amikor külső tényezők jutnak eszedbe (pl. szerencse), akkor is próbálj arra koncentrálni, mi az, ami konkrétan a te aktív cselekvésed nélkül nem valósult volna meg. Például, ha a sikeredhez kellett egy jó lehetőség is, akkor ahhoz az is kellett, hogy ezt a lehetőséget meg tudd ragadni – ami pedig már a saját erőforrásod.

A bűntudatot jótékonykodással, társadalmi felelősségvállalással és a pénz tudatos befektetésével, használatával is tudod oldani.

Ha pedig úgy érzed, ehhez az állapothoz rendszeres stressz vagy szorongás társul, bátran keress fel pszichológus szakembert, aki a segítségedre lesz identitásod formálásában.

 

Novák Dóra
Novák Dóra
A nevem Novák Dóra, munka-és szervezetpszichológia szakirányon végeztem. Jelenleg az újságírás mellett junior tanácsadóként és trénerként dolgozom, és főként vezetőfejlesztési programok és mentális jóllét programok kidolgozásában és megvalósításában veszek részt nagyvállalatok számára. Szenvedélyem az emberekkel való foglalkozás, mások erősségeinek felszínre hozása és az általam megszerzett pszichológiai tudás átadása, hogy ezáltal kiegyensúlyozottabb életvitelt és minőségibb kapcsolatokat tudjunk létrehozni és fenntartani.

Népszerűek

Az öt legfontosabb dolog, amit Dr. Vekerdy Tamás tanított nekünk

1. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg....

A mérgező emberek 5 leggyakoribb működése

Mindannyian ismerünk közelebbről vagy távolabbról olyan embert, aki rendre furcsa, nyomasztó érzést kelt bennünk, ráadásul erre sokszor csak akkor ébredünk rá, amikor már az...

Elszürkülni a másik mellett – Így marcangol szét lassan az érzelmi bántalmazás

A bántalmazás nem feltétlenül bántalmazásnak indul – intő jeleit egy kapcsolat elején olykor nehéznek tűnhet kiszűrni, és sokszor mire felszínre jön a másik „valódi...

A nárcisztikus szülő gyermeke örökké a „nem elég jóság” árnyékában élhet – 5 jel, hogy felismerd

„Ha egy mondatban kellene jellemeznem, milyen érzés egy ilyen örömgyilkos édesanyával élni egy életet, akkor annyit mondanék, hogy olyan, mintha rátett volna a hátadra...

Ő nem bánt, csak „nem bírod a kritikát” – Egy nárcisztikus kapcsolatról röviden

Könnyű minden szörnyű párkapcsolatért a másik felet valamilyen elmebetegséggel megbélyegezni. Szeretjük azt gondolni, hogy a rossz dolgok nem a mi hibánkból történnek. Ismerőseim például...