Mindannyian izgatottan várjuk az évben azt a néhány napot, amikor kiszakadhatunk a mindennapok körforgásából, hátra hagyhatjuk a munkát és a Balaton parton, a tengerparton vagy akár a hegyekben eltölthetünk néhány gondtalan napot. Mennyi és milyen jellegű pihenésre van szükségünk, hogy mentálisan feltöltődve térhessünk vissza? Hogyan tudjuk a kikapcsolódás pozitív hatásait hosszabb távon fenntartani?
„Egy olyan kultúrában élünk, ahol a fáradtság és a túlhajszoltság státuszszimbólum.”
– hangzik a mondat Brené Brown szociológustól. Meg kell azonban értenünk, hogy a pihenés nem a munka ellentéte, hanem tulajdonképpen annak része. Pihenés és feltöltődés nélkül ugyanis nincs kreativitás, produktivitás és nincs lelkes, elkötelezett és motivált munkavállaló sem.
Ám nem ritkán a nyaraláshoz irreális elvárásokat társítunk: az egész év során felgyülemlett stresszt és fáradtságot kívánjuk kipihenni, visszatérve azonban úgy érezzük, nem változott semmi, és a nyaralás hatása gyorsan elillant.
Tagadhatatlan pozitív hatások
Pihenés és hosszabb kikapcsolódás hiányában megnövekszik a szívroham, a magas vérnyomás kialakulásának esélye és nem mellesleg, a mentális jóllétet is rombolja. A nyaralás csökkenti a feszültséget és a stresszt, mindemellett a családi kapcsolatok ápolását, a minőségi együtt töltött időt is lehetővé teszi, amire a mindennapok pörgésében gyakran kevesebb időnk jut. A munkavégzés szempontjából egy hosszabb pihenőidő nagy mértékben képes növelni a kreativitást és a produktivitást. Emellett a nyaralás a kontrollérzetünket is növeli: az év nagy részében ugyanis mások elvárásainak megfelelően cselekszünk, feladatokat teljesítünk, ezekben a szabad napokban vagy hetekben azonban magasabb kontrollérzetet és döntési szabadságot élhetünk meg. Éppen ezért, a szabadságokkal nem érdemes spórolni.
Mennyi pihenésre van szükségünk?
Átlagosan a nyaralás hosszától függően annak közepén érjük el a mentális jóllét tetőpontját: ekkor ugyanis már magunk mögött tudjuk hagyni a munkát és a feladatokat, s még azon sem kezdünk el aggódni, milyen lesz majd visszarázódni. A kutatások alapján érdemes egy évben egy hosszabb, összefüggő, és néhány rövidebb, jól elosztott szabadságra menni.
A pozitív hatások sokszorosítása
A nyaralás pozitív hatásai szerencsére elnyújthatók: először is, már csupán annak tervezése is megnöveli a boldogsághormonok számát a szervezetünkben, a nyaralást követően pedig az élmények felidézése, mesélése tudja mélyíteni pozitív érzéseinket.
A feltöltődéshez szintén fontos kérdés a helyszínválasztás. Talán örök kérdés: mi ad többet, visszamenni egy már jól ismert, megszokott helyre vagy új helyeket felfedezni? A pszichológusok egyetértenek abban, hogy kiszámíthatóbb, ezáltal talán tervezhetőbb egy olyan helyszínt választani a pihenéshez, melyet már ismerünk, ám az új ingerek könnyebben kimozdítanak minket a komfortzónánkból. Ez pedig többek között a kreativitás fokozásához is hozzájárul.
Szintén bizonyítékok szolgálnak arra, hogy a feltöltődés hatásait fokozni képes, ha minél inkább egy természetközeli helyet választunk a kikapcsolódásunk helyszínének, mert ez mind fizikai, mind mentális egészségünkre pozitív hatással bír.
Összességében tehát elmondható, hogy a szabadság és a kikapcsolódás annak hosszától függetlenül mindannyiunkra pozitív hatással bír, így fontos érdekünk és jogunk. Nem baj, ha nem tudunk messzi tájakra elutazni, az a fontos, hogy meg tudjuk teremteni a munkától és a feladatoktól való elszakadást, s időt szánjunk olyan tevékenységekre, melyekre a mindennapokban kevesebb időt tudunk szánni.
