Majdnem minden ember szereti átgondolni, összeírni az év vége felé közeledve mindazt, amin változtatni szeretne, és nagy reménnyel indul neki az újévnek, bízva abban, hogy sikerül betartania az újévi fogadalmait. Hiába a nagy remény, a statisztika nem túl kecsegtető, az emberek csupán 10%-a képes pár hónapnál tovább kitartani új céljai mellett. De vajon miért?
Változtatni a berögzült szokásainkon nagyon nehéz. Életmódot váltani, elhagyni a rossz viselkedést, változtatni az ismert mintán nagyon hosszú folyamat, mely során a kívánt eredmény nagyon későn jön el, s az eltelt idő alatt a motiváció hamar elvész. Ezen nem segít napjaink ritmusa és világnézete sem. Minden a gyorsaságról, a mobilitásról, a könnyen elérhető, hamar elillanó ingerekről szól, és ebbe a világnézetbe nem igazán passzol a hosszú, nehéz tanulási folyamat során elsajátított új viselkedésminta. Márpedig a valódi sikerhez nagyon rögös út vezet.
Az újévi fogadalmak között leggyakrabban a dohányzás elhagyása, a több sport és a pénzspórolás szerepelnek, s ezeket követi a több feltöltődés biztosítása, több szabadidő, utazás, kapcsolatok ápolása. Mind olyan célok, melyek segítik az egészséges önfejlődést, mégis nagyon nehéz betartani őket, mert valójában nem jó célok. Márpedig, ha nem megfelelő a kitűzött cél, akkor szinte biztos, hogy kudarcra lesz ítélve a megvalósítás.
Először is olyan célokat kell megfogalmaznunk, amik nem a kell és kellene kifejezésekhez kapcsolódnak.
A le kell tennem a cigit, többet kell sportolnom, le kellene fogynom mondatok parancsként hatnak, amik szülői üzenetként működnek a fejünkben, és a szülői utasítások ellen általában lázad a gyermeki énünk. Egy ideig lehet, hogy alkalmazkodni fog, és próbálja jó gyerekként követni az utasításokat, de egy idő után elfárad, és fellázad. Egészen máshogy működnek azonban azok a gondolatok, melyeket a felnőtt realitása átszűr: zavar, hogy sokat dohányzom, és keveset mozgok, jó lenne kitalálni egy olyan módszert, mely segítségével tudnék változtatni. A reális célok megfogalmazása tehát az első lépés: felmérni az aktuális helyzetet, mennyit dohányzom, mióta nem hívtam fel a barátaimat, és lépésenként mozgósítani a változáshoz szükséges erőforrásokat, és megtenni az első lépést. Ebben lehet nagy segítségünkre a SMART módszer, mely a célállítás 5 kritériumát foglalja magában.
Az S a specifikus kifejezésre utal, azaz olyan célokat érdemes kitűzni, melyek jól meghatározhatók: az egészséges életmód helyett fogadjuk meg, hogy egy héten kétszer nem eszünk cukrot, a szeretnék sportolni helyett pedig, hogy elkezdünk heti egyszer mozogni, akár otthon, akár konditeremben. S ezeket lehet szépen fokozatosan növelni. Az M a mérhetőt jelenti, olyan mérföldköveket jelent, melyek segítségével nyomon követhetjük a változást, így magunknak visszaigazolást adva növelhető az önbizalom is. Az A utal az elérhető, reális célokra, (az angolban az Achievable) azaz mérjük fel a valódi helyzetünket és a reális erőforrásainkat, és ne olyan változást várjunk magunktól, melyeket nem tudunk megvalósítani.
Az R a relevanciára utal, azaz a cél valóban egy saját, autonóm vágy legyen, amiben tetten érhető a Gyermeki énünk lelkesedése, a Szülői üzenetek engedélye, és a Felnőtt realitásérzéke: azaz ne a társadalom, környezet, szülői elvárásoknak tegyünk eleget azzal, ha túlhajszoljuk magunkat az anyagi javak felhalmozásáért, ha csak azért járunk le a konditerembe, mert az aktuális szépségideálnak akarunk megfelelni. A T (Timing) az időben behatárolható keretre utal. Szabjunk meg egy olyan keretet, melyen belül reálisnak tűnik az adott mérföldkő elérése.
A SMART módszer nagyon hatékony tud lenni, segít összerendezni a gondolatokat, struktúrát adni napjainknak, keretet adni vágyainknak.