Mi jut eszedbe a konfliktus szóról? A legtöbbünknek ez a szó negatív jelentéssel bír, ezáltal tartunk tőle, próbáljuk elkerülni, és ha mégis jelen van, úgy érezhetjük, valami baj van a kapcsolatunkkal. Valóban az az ideális, ha nem veszekszünk? Mire valók a konfliktusok és hogyan tudjuk azokat a lehető leghatékonyabban kezelni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Amikor az embereket megkérjük, hogy asszociáljanak a konfliktus szóra, a megjelenő szavak és érzések nagy része inkább a negatív halmazba sorolható. Ez természetes, hiszen evolúciós szempontból a túléléshez kiemelt szerepet játszott az összetartás, az együttműködés, és ha a felek nem tudták egymást megérteni és ezáltal valaki kiszorult a közösségből, az nagyobb veszélyt jelentett az életben maradásra is. Azonban véleményeink ütköztetése nem kell, hogy életveszélyt jelentsen, sőt, megadja a lehetőséget ahhoz is, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz.
Popper Péter megfogalmazása szerint a konfliktusok hiánya kapcsolatnélküliséget is jelent, azaz éppen a konfliktusok felvállalásának hiánya mutathatja, hogy egy kapcsolatban sérül a kommunikáció.
A konfliktus előnyös oldalai
Egy konfliktus – és az abból kibontakozó veszekedés – általában akkor jelenik meg, amikor nem értünk egyet a másikkal, a viselkedésével, az értékrendjével vagy például a hozzáállásával. Általában az a kapcsolat, amiben veszekedés, vita vagy konfliktushelyzet alakul ki, fontos számunkra, hiszen már az álláspontunk védelmébe is energiát teszünk, miközben el is engedhetnénk a témát (és vele együtt akár a másikat is). Egy-egy ilyen helyzet egy új réteget is enged láttatni a másikból, véleményének megismerésével pedig őt magát is mélyebben megismerhetjük. A konfliktushelyzet rendezése az összetartozást és a kötődést is erősíti, hiszen van egy közös sikerélményünk arról, hogy együtt megoldottunk valamit.
Miért fontos, hogy a konfliktus a felszínre kerüljön?
Mivel a konfliktusokat fenyegető helyzetként vagyunk hajlamosak érzékelni, gyakran inkább elkerüljük vagy a szőnyeg alá söpörjük őket. Ez azonban a felszínen egyfajta mesterséges harmóniát teremt: azaz úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, miközben belül folyamatosan gyűlik bennünk a feszültség. Ráadásul, ha több konfliktushelyzet feszültsége összeadódik bennünk, akkor aránytalanná válhat a reakciónk a legkisebb egyet nem értésre is, hiszen ott hurcoljuk magunkban a korábbi ki nem mondott frusztrációkat, sebeket is. Ahhoz, hogy bátran fel merjünk vállalni egy konfliktushelyzetet, érdemes néhány tippet megfogadni.
Így kezeld hatékonyan, ha konfliktushelyzetbe kerülsz!
Kommunikálj időben!
Az előbbiekben már leírtuk, miért is fontos, hogy egy konfliktushelyzet a felszínre tudjon kerülni. Ahhoz, hogy lehetőségünk legyen pontosan átbeszélni a történteket, jó, ha idejében felhozzuk a témát, hiszen hetek-hónapok elteltével kevésbé hatékonyan tudjuk megbeszélni annak részleteit. A másik oldalról viszont, amennyiben heves érzelmek jelennek meg bennünk vagy a másik félben, érdemes megvárni, amíg azok kicsit lecsillapodnak, mert ezek jelenlétében agyunk képtelen megoldásorientált, konstruktív problémamegoldó fókuszba kapcsolni.
Kövesd ezt a 4 lépést a hatékony kommunikációhoz!
Az asszertív kommunikáció négy lépéses modellje támpontot adhat egy-egy nézeteltérés kezeléséhez, kommunikálásához. Először is arra biztat, figyeljük meg a helyzetet mindenféle ítélkezés és minősítés nélkül: mi történik? Mi váltotta ki a konfliktust? Hogyan viselkednek a résztvevők? Ne próbáljuk értelmezni és értékelni a helyzetet – bármennyire nehéz is -, igyekezzük csupán megfigyelni azt, mintha kívülről néznénk. Második lépésként azonosítsuk a bennünk megjelenő érzéseket. Nincsenek jó vagy rossz válaszok, próbáljuk megtalálni azokat a szavakat, melyek leginkább illenek az adott szituációra. Harmadik lépésként gondoljuk végig, mire lenne szükségünk az adott helyzetben, milyen igényeink jelennek meg. Végül, de nem utolsósorban pedig fogalmazzunk meg egy kérést a másik felé, mely képes változtatni a helyzeten, reális és pozitívan van megfogalmazva.
Légy nyitott a másikra!
Ahhoz, hogy egy konfliktushelyzet sikeresen legyen megoldva, mindkét félnek valamiféle elégedettséggel kell lezárnia azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy a másik érveire és igényeire is nyitottak legyünk, s a konfliktusmegoldás során igyekezzük megérteni a másikat.
Gyakorolj empátiát!
A visszatükrözés egy olyan módszer, melyet terapeuták és segítő szakemberek gyakran alkalmaznak: a másik által elmondottakat összegezve visszamondják (pl. „Ha jól értem, neked rosszul esett az, hogy…”). Fontos, hogy nem szó szerint kell elismételnünk a hallottakat, ám olykor-olykor a beszélgetés során egy-egy „Úgy hallom…/Úgy látom…/Ha jól értem…” kezdetű mondat sokat segíthet a közös konfliktusmegoldásban és a másik megértésében.
Használj én-üzeneteket!
Ahelyett, hogy a másikat vádolnánk („Te soha nem érsz haza időben…”), igyekezzük a bennünk megjelenő érzéseket, gondolatokat a saját nézőpontunkból közvetíteni a másik felé, és kezdjük úgy a közléseinket, hogy „Én úgy érzem, hogy…”. Így máris sokkal kevésbé támadó a hangneme a megnyilatkozásainknak, s a közös problémamegoldás is hatékonyabb lehet.
Természetes, hogy tartunk a konfliktusoktól, de elkerülésük nagyobb kárt okoz, mint amikor a felszínre hozzuk azokat. Törekedjünk arra, hogy a fenti tippeket beépítve megerősítsük konfliktuskezelési eszköztárunkat, kommunikáljunk nyíltan és őszintén, mert ha ezt tesszük, kapcsolataink sokkal egészségesebbek lesznek, mint ha egyáltalán nem veszekednénk.