Az állatassisztált terápiák egyik válfaja a lovasterápia, mely egyre inkább kezd elterjedni hazánkban is. Mivel a magyar lovasnemzet – a magyarok nyilaitól ments meg uram minket tartja a mondás – nem véletlen, hogy a kutyákkal való terápiás foglalkozás mellett ez az egyik legismertebb állattal történő gyógyítás.
A lovakkal történő terápiás munkának két típusa ismert: a hippoterápia, mely lovon végzett neurofiziológiai gyógytorna és a gyógypedagógiai lovaglás. Mindkét esetben képzett szakemberek végzik a kezeléseket. Míg a hippoterápia indikációi izomzavarok, koordinációs problémák és egyensúlyzavarok, addig a gyógypedagógiai lovaglás célja egy-egy célterület fejlesztése, valamint a nevelési – szocializációs készségek fejlesztés.
Magyarországon először a Hortobágyon rendezték meg az első lovasterápiát, 1997-ben, és még ebben az évben meg is alakult a Magyar Lovasterápiás Szövetség. Ennek ellenére még mindig gyerekcipőben jár ez a terület, – 2004-ben indult Magyarországon lovasterapeuta képzés – viszonylag kevés helyen érhető el terápiás lovakat tartó lovarda és szakember, és kevesen is tudnak róla, hogy mindez hogyan működik. Pedig számos előnye lehet.
Fizikai, pszichológiai, szociális és nevelő hatása is van a lovakkal történő foglalkozásoknak: javítja a tartást, erősíti az izmokat, segíti az egyensúly-érzékelést, feloldja a görcsös izmokat, javítja a keringést, erősíti az önbizalmat, megtanítja a kockázatvállalást, a felelősségvállalást, segíti az önfegyelmet, az érzelmek kontrollálását. Erősíti az ép ember érzését, – képes vagyok önálló döntéseket hozni, melyekért tudok felelősséget vállalni – és segíti a szociális kapcsolódást.
Egy lovasterápiás foglalkozás gyerekekkel 50, felnőttekkel 90 perces alkalmakat jelentenek, amik egy verbális kerettel kezdődnek: átbeszélik a terapeutával, hogy milyen gyakorlatokat szeretnének csinálni a lovakkal, mi fog történni kint a pályán. Az ott elvégzett feladatokat aztán feldolgozzák és párhuzamot hoznak az életben történő eseményekkel. Kisebb gyerekekkel a játékosságon van a hangsúly, így az ő foglalkozásaik rugalmasabb keretekkel működnek.
Ez a terápiás módszer nagyon hatékony az ADHD, autizmus spetrumzavar, figyelemezavar és szorongásos zavarok kezelésére, de más nehézségekkel küzdők számára is segítség lehet, akár kiegészítő terápiaként is. Mivel látványosan csökken a rendszeres testmozgás a magyar lakosság körében, egyre fontosabb szerephez juthatnak a mozgással kapcsolatos segítő tevékenységek.
Mivel az állat, így a ló is az ösztönt szólítja meg az emberben, ami előhívja a spontaneitást, nagyon hatékony formája tud lenni ez a segítség az autizmussal küzdők számára.
Az autistáknak nehéz folyamat megismerni és elsajátítani a közösségi normákat: ezeken a foglalkozásokon egyszerű szociális történetek feldolgozásával képesek lesznek a köszönés, kérés, várakozás, veszélyes helyzetek vagy az önkiszolgálás formáit megtanulni.
Segítséget nyújt továbbá a másik mentális állapotának értelmezéséhez illetve az érzelmek felismeréséhez és megnevezéséhez. Mindezeket lóháton, a lóval való együtt mozgás segítségével tanulhatják meg: egyrészt a ló és lovas közötti nonverbális kommunikáció segítségével megtanulják a kontroll, türelem, várakozás képességeit, másrészt segíti a spontán érzelmek kimutatását. Mivel az autisták rugalmas viselkedése sérült, nehezebben tudják a strukturálatlan időt eltölteni, ez a terápiás módszer ebben is tud segíteni, fejleszthetik az önállóságukat is.
A Magyar Lovasterápiás szövetség jelenleg 40 intézményben és 300 magányszemély részvételével kínál segítséget. Az egyik legismertebb a fóti tagintézményük.
Ismerd meg közelebbről az állatok világát az EgZoo Manian október 8-án, mely Magyarország legújabb egzotikus állat vására és kiállítása! Jegyek: https://tixa.hu/egzoo-mania
Forrás: Kiss Dorottya: A lovasterápia hatása az autista gyerekekre, file:///C:/Users/Kiss%C3%81gnes/Downloads/document_24942_section_20047.pdf
Film: Olivier Nakache, Eric Toledano: Különleges életek