A hétvégén túrázni voltam a családommal, gyakorlatilag ez ihlette a cikket. Néhány órás városnézés után úgy döntöttük, túrabakancsot húzunk és nekivágunk a hegynek. Szép időnk volt, még a nap is sütött, így hát kutyástól meg is indultunk. Indulás előtt úgy éreztem, inkább lenne kedvem csak leheverni egy jó könyvvel, de tudtam, ha elindulok, ez hamar meg fog változni. És így is lett, testileg és lelkileg feltöltődve tértem vissza.
Ellentmondásosnak tűnhet, hogy egy hosszú, akár 8-10-20 km-es séta, vagy túra miként hozhat a testnek feltöltődést, mégis sokan vagyunk, akik megtapasztaltuk már, hogy ez valóban lehetséges. Melyik évszak is lehetne alkalmasabb a nagy sétákhoz, túrázáshoz, mint a csodálatos ősz? Színei, illatai, a lehulló falevelek hangjai mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ne csak a testünk karbantartásáért tegyünk ilyenkor, hanem a lelkünket is ápoljuk.
Számtalan kutatás – amelyek főként a környezetpszichológia területéhez kapcsolódnak – bizonyította már azt, hogy a természetes környezet sokkal inkább képes pozitív hatást kifejteni az emberek hangulatára, mint a mesterséges, épített, városi környezet. Hogy mi lehet ennek az oka? Dúll Andrea környezetpszichológus szerint például – többek között – az, hogy egy természetes közegben sokkal kevesebb erőfeszítést kell kifejtenünk ahhoz, hogy figyelmünket fenntartsuk, ami segít abban, hogy mentálisan újratöltődjünk. Még arra is van kutatási adat, hogy a természetes környezeten belül mi az, amit leginkább kedvelünk: az, ahol sok a víz és a növény, tehát erdők, füves területek, tavak. Ezzel szemben a városi környezet sokkal inkább képes arra, hogy túlingerelje idegrendszerünket, ami hamar kifáradáshoz vezethet.
A természeti környezet a legtöbb embert arra készteti, hogy jól érezze magát, ezen kívül hozzájárul egészségünkhöz, stresszcsökkentő hatású, segít a koncentrálásban, és abban, hogy tisztán gondolkozzunk. Mindezek mellett immunizáló hatása is van, ami abban merül ki, hogy megvéd minket a jövőbeni stresszorok (vagyis azok az ingerek, amelyek a stresszválaszt okozzák bennünk) kiemelkedően káros hatásaitól. Minél kevesebb zöld környezettel érintkezünk, annál kisebb az esélyünk arra, hogy leküzdjük a mentális stresszt, és kisebb valószínűséggel leszünk képesek arra, hogy elérjük a mentális jóllét állapotát.
Az evolúciós pszichológia megtalálja a hátterét annak is, hogy a természeti környezet előnyös és annak is, hogy hátrányos. Előnyös, hiszen lenyugtatja az idegrendszert, és az evolúció során annak voltak nagyobb esélyei a túlélésre, akik erre képesek voltak, ugyanakkor hátrányos is lehet, hiszen számtalan veszélyforrást hordozhat magában.
És ha már túrázás és séta: a szabad levegőn végzett testmozgás – egyes kutatási adatok szerint – több pozitívummal jár, mint ha ugyanazt egy belső térben végezzük. Egy 2011-es publikáció szerint, ha a mozgást természeti környezetben végezzük, nő az önbecsülés, energikusabbnak és élettel telibbnek érezzük magunkat, ráadásul csökken a frusztráció, a fáradtság, az aggodalom és a feszültség szintje is. Ezt mondjuk talán el is tudjuk képzelni. Ha belegondolok, hogy melyikhez van több kedvem, órákon át sétálni mondjuk egy edzőtermi futógépen, vagy pedig órákon át sétálni az őszi tájban, magamba szívva a természet hangjait, az ágak recsegését, a falevelek zörgését, hát nem is kérdés, hogy mit válaszolok.
Használjuk ki ezt az időszakot a töltődésre, de ne búsuljunk azon sem, hogy hamarosan eljön a tél, annak is megtalálhatjuk a maga szépségeit. Addig is, tegyünk túrázással a testi és lelki egészségünkért!
Felhasznált és ajánlott irodalom:
- Bratman, G. N., Hamilton, J. P., & Daily, G. C. (2012). The impacts of nature experience on human cognitive function and mental health.Annals of the New York Academy of Sciences, 1249(1), 118-136.
- Dúll A. (2006). Környezetpszichológia: szemlélet, elmélet és alkalmazás. In Bagdy E., Klein S.(Szerk.) Alkalmazott pszichológia (pp. 160-178). Budapest: Edge Kiadó
- Kun Á. (2005). Környezeti attitűdök vizsgálata a lakóhelyi elégedettséggel, a környezeti preferenciával és a környezet megőrzésével összefüggésben. In Münnich Á. (Szerk.) A mentális egészséget és egészségmagatartást befolyásoló tényezők (pp. 38-39). Debrecen: Didakt
- Pretty, J., Peacock, J., Sellens, M., & Griffin, M. (2005). The mental and physical health outcomes of green exercise.International journal of environmental health research, 15(5), 319-337.
- Thompson Coon, J., Boddy, K., Stein, K., Whear, R., Barton, J., & Depledge, M. H. (2011). Does participating in physical activity in outdoor natural environments have a greater effect on physical and mental wellbeing than physical activity indoors? A systematic review.Environmental science & technology, 45(5), 1761-1772.