Kudarcok a siker felé vezető úton: hogyan fordítsuk hasznunkra őket?

Hallottad már azt a mondatot, hogy a kudarcok és a csalódások a sikerhez vezető út részei? Hiszen azokból tanulunk, azok visznek közelebb a sikerhez… Hát, bárcsak ilyen egyértelműen működne ez. Az igazság azonban az, hogy a legtöbbünknek nehézségei vannak azzal kapcsolatban, hogy hogyan érdemes kezelni a hibázást. A legtöbbször nem hogy nem tanulunk sikertelen próbálkozásainkból és kudarcainkból, hanem sokszor éppen a hibák miatt adunk fel valamit, vagy hagyjuk sikertelen próbálkozásainkat teljesen figyelmen kívül, bármilyen tanulság levonása nélkül. Mi áll ennek a hátterében és milyen pszichológiai tippek segíthetnek abban, hogy a hibázás valóban a siker egyik kelléke lehessen?

A ’savanyú szőlő’ hatás

Számos kísérlet eredményei bizonyítják, hogy ha hibát követünk el, ahelyett, hogy megnéznénk, hogyan tanulhatunk belőlük, megtaláljuk a módját annak, hogy leértékeljük azt a feladatot, amelyben kudarcot vallottunk. Ez egy önvédelmi stratégia, hiszen a legtöbben hozzáértő és rátermett embernek szeretnénk gondolni magunkat, ezért ha a külső visszajelzések mást sugallnak, az komoly veszélyt jelent az énképünkre. A legegyszerűbb kiút éppen ezért a külső visszajelzés tagadása, így csökkenthetjük a következetlenséget, és megőrizhetjük pozitív önérzetünket. Amellett, hogy mindez a (legtöbbször tudattalanul működő) stratégia megakadályoz minket abban, hogy végiggondoljuk, hogyan tudunk fejlődni és dolgozni azon, ami kevésbé jól sikerült, gyakran kevésbé is leszünk motiváltak a kitartásra és a célunk elérésére.

Az is előfordulhat, hogy egyszerűen nem vesszük észre hibáinkat, és könnyelműen folytatjuk, mintha mi sem történt volna, ami pedig megakadályoz minket abban, hogy jobb stratégiát tanuljunk meg teljesítményünk javítására a jövőben.

A fent leírt torzításokat összefoglalva “savanyú szőlő” hatásnak nevezik. A fogalom Hallgeir Sjåstad norvég pszichológus professzortól származik, aki számos kísérletet folytatott, hogy megértse, miért adjuk fel olykor túl hamar, amikor már nem sok hiányozna a sikerhez.

Amikor már csak egy kevés hiányzik, mégis feladjuk

Sjåstad úgy vélte, hogy a savanyú szőlő hatás életünk számos területén kihat a motivációnkra. Például, tegyük fel, hogy az álom állásodra jelentkezel, azonban nem jól sikerül az interjú. Ezt követően ahelyett, hogy megpályáznál egy hasonló pozíciót azokat a tanulságokat beépítve, amelyeket az előző szituációból levontál, előfordulhat, hogy a savanyú szőlő hatással véded magad, azaz meggyőzöd magad, hogy nem is akarsz ott dolgozni igazán – és felhagysz a további pályázással. Ez amiatt van, mert félsz a kudarctól, attól, hogy az énképed sérül, ugyanakkor lehet, hogy a következő pályázással megkaptad volna álmaid pozícióját.

Érdemes figyelni az ehhez hasonló működésmódokra a saját életünkben, mert többször előfordul (ahogy azt írtuk is, gyakran tudattalan), mint azt gondolnánk. Ha pedig sikerül rajtakapnunk magunkat, máris kontrollálhatóbbá válik az esemény.

Elhisszük, hogy végig a ’C’ tervünk volt az ’A’

A norvég pszichológus szerint csábító úgy magyarázni a gyengeségeinket, hogy valakit vagy valamit hibáztatunk és próbáljuk meggyőzni magunkat, hogy valójában mindvégig a ‘C’ tervünk volt az ‘A’.

Persze nem arra akarunk senkit biztatni, hogy minden megfogalmazott célunk mellett ki kellene tartani, olykor ugyanis felül kell vizsgálni az ambícióinkat és perspektívába érdemes helyezni őket: ha pedig nem szolgálnak már minket, érdemes elengedni őket. Azonban a savanyú szőlő hatás arra késztethet minket, hogy idő előtt erre a döntésre jussunk, ahelyett, hogy azt néznénk, tanulhatunk és fejlődhetünk-e még.

Így lehet a kudarcból mégis siker

Van azonban néhány stratégia, melyek segítségével hatékonyabban nézhetünk szembe a kudarcainkkal.

Az első az önmagunktól képezett távolság, amikor felvesszük egy kívülálló személy nézőpontját. Például, ahelyett, hogy azt kérdeznénk, “Miért rontottam el?”, azt kérdezzük “Miért rontotta el Dóri?” (ide értelemszerűen a saját keresztnevünket helyettesítsük be).

Ethan Kross, a michigani egyetem pszichológusa több tanulmányában is felhívta a figyelmet arra, hogy az önmagunktól képezett távolság tompítja negatív érzelmi reakcióinkat, lehetővé téve, hogy a felkavaró eseményeket objektívebb szemüvegen keresztül szemlélhessük. Azaz, ebben az esetben a hibázás kevésbé lesz fenyegető az énképünkre nézve, tehát hatékonyabban tudjuk elemezni az okokat. Ahelyett, hogy savanyú lenne a szőlő vagy homokba dugnánk a fejünket.

A második stratégia az, amikor tanácsot adunk másoknak, olyasvalakinek, aki hasonló helyzetben van, mint mi. A másoknak nyújtott segítség löketet ad, és ettől magabiztosabbnak érezzük magunkat ahhoz is, hogy a saját hibáinkkal szembenézzünk. Azok az emberek például, akik küzdöttek a diéta betartásával és a fogyással, és aztán leírták tippjeiket másoknak azzal kapcsolatban, hogy ők mit rontottak el, ezt követően sokkal motiváltabbnak érezték magukat abban, hogy kövessék a diétájukat és a kitűzött céljukat.

A hibák az előrehaladás velejárói. Ha nem tapasztaljuk őket, valószínűleg túl alacsonyra tesszük a lécet és folyton a komfortzónánkban mozgunk, ami gátolja a fejlődést. Azonban a hibázás csak úgy fog segíteni a céljaink felé vezető úton, ha megtanulunk szembenézni velük és levonni a tanulságokat azokból.

Felhasznált forrás:

https://www.bbc.com/worklife/article/20221019-the-smart-way-to-learn-from-failure

Novák Dóra
Novák Dóra
A nevem Novák Dóra, munka-és szervezetpszichológia szakirányon végeztem. Jelenleg az újságírás mellett junior tanácsadóként és trénerként dolgozom, és főként vezetőfejlesztési programok és mentális jóllét programok kidolgozásában és megvalósításában veszek részt nagyvállalatok számára. Szenvedélyem az emberekkel való foglalkozás, mások erősségeinek felszínre hozása és az általam megszerzett pszichológiai tudás átadása, hogy ezáltal kiegyensúlyozottabb életvitelt és minőségibb kapcsolatokat tudjunk létrehozni és fenntartani.

Népszerűek

Az öt legfontosabb dolog, amit Dr. Vekerdy Tamás tanított nekünk

1. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg....

Elszürkülni a másik mellett – Így marcangol szét lassan az érzelmi bántalmazás

A bántalmazás nem feltétlenül bántalmazásnak indul – intő jeleit egy kapcsolat elején olykor nehéznek tűnhet kiszűrni, és sokszor mire felszínre jön a másik „valódi...

A mérgező emberek 5 leggyakoribb működése

Mindannyian ismerünk közelebbről vagy távolabbról olyan embert, aki rendre furcsa, nyomasztó érzést kelt bennünk, ráadásul erre sokszor csak akkor ébredünk rá, amikor már az...

Ő nem bánt, csak “nem bírod a kritikát” – Egy nárcisztikus kapcsolatról röviden

Könnyű minden szörnyű párkapcsolatért a másik felet valamilyen elmebetegséggel megbélyegezni. Szeretjük azt gondolni, hogy a rossz dolgok nem a mi hibánkból történnek. Ismerőseim például...

Lelkünk sorozatgyilkosai, a hűtlenek

Küldött egy e-mailt a főszerkesztőm, hogy szeretné, ha írnék egy cikket a hűtlenségről.” Menne, van valami véleményed a témáról?”  Viccelsz ??!!!! - kérdeztem -...