Minden olyan információ, amelyet elismerőleg vagy elutasítólag adunk valaki jelenlétére, viselkedésére, hozzáállására, visszajelzésnek számít. A szülők számára a csapból is az folyik, mennyire fontos, hogy gyermekeiket megfelelően tükrözzék, válaszkészek legyenek, tehát a gyermek igényeinek megfelelően jelezzenek vissza. Ez valóban szükséges ahhoz, hogy a gyermekünk nagykorában és felnőttként egy egészséges énképpel rendelkezzen. A visszacsatolások azonban nemcsak gyerekeknél játszanak nagyon fontos szerepet. Hiszen mi magunk felnőttek is igényeljük (és szeretjük 🙂 ), ha az élet különböző területein reagálnak arra, ahogyan viselkedünk, ahogyan kinézünk, ahogyan a munkákat végezzük, ahogyan párt választunk, ahogyan gyereket nevelünk.
Milyen a jó visszajelzés?
Egy jól megfogalmazott visszajelzés ajándék. Azonban azt is fontos leszögezni, hogy ez a kéretlen visszacsatolás határozottan nem ajándék. Hogy megértsük, miért is olyan fontos a jókor és jól megfogalmazott feedback, nézzük meg, milyen típusai vannak:
A pozitív visszajelzés egyértelműen egy megerősítést, elismerést, dicséretet jelent. Pl: „Szép munka, látszik, hogy sokat dolgoztál vele, hogy elérd ezt az eredményt!”
Negatív visszajelzést azonban két módon tudunk adni (de csak az egyik módon érdemes:). A destruktív, vagy romboló jellegű visszajelzés az adott személyt minősíti, hibáztatja, a problémára fókuszál, esetleg egyoldalú durva megjegyzés, amely gyakran múltbeli dolgokat érint és erőteljes befolyásolási vággyal teletűzdelt. Pl: „Elképesztő, milyen trehány vagy, már százszor kértem, hogy pakolj el Magad után, mindent mindig én oldok meg, Te meg csak a gép előtt ülsz!”.
Ezzel szemben a konstruktív, vagyis építő jellegű visszacsatolás az adott cselekedetről szól, tényszerű, a megoldásra fókuszál, leginkább kétirányú kommunikáció, ami az adott személlyel közösen kommunikál és együtt gondolkodik. Pl: „Tudom, hogy Neked is sok dolgod van, de ha mindannyian odafigyelünk, hogy elpakoljunk magunk után, akkor nem halmozódik így fel, mert úgy érzem, nekem ez sokszor már túl sok. Mit gondolsz, ez egy jó megoldás lehet?”. Persze olyan is előfordul, hogy éppen a visszajelzés hiánya önmagában visszacsatolási értékű. Gondoljunk csak bele, hölgyek, mire gondolunk, ha egyértelműen észrevehető fordászati beavatkozás után találkozunk a párunkkal, barátnőnkkel, aki határozottan úgy tesz, mintha nem venné észre, hogy a 10 éve növesztett hosszú szőke hajunk vörös bubifrizurára cserélődött?
Miért is olyan fontos tehát a megfelelő időben és módon megfogalmazott visszajelzés?
Megerősíthet bennünket abban, hogy amit csinálunk vagy elértünk, az valóban jó, az valóban kiemelkedő, az mások szemében is egy pozitív dolog. Másfelől pedig felhívhatja a figyelmünket, hogy valaki a közvetlen környezetünkben esetleg nem érzi jól magát egy olyan szokásunk/mondatunk/hozzáállásunk miatt, amit mi nem is veszünk észre feltétlenül. Ezért is hihetetlenül fontos a kommunikáció, mert legtöbbször csak kérni, jelezni kell, hogy mit szeretnénk, hogy mi zavar és a másik fél gond nélkül változtat. Ehhez persze konstruktív hozzáállás szükséges.