Az emberi test csodálatos, erre pedig a várandósság és a szülés is nagyon jó példa. Ha belegondolunk, hihetetlennek tűnik, hogy egyetlen megtermékenyített petesejtből lesz az élet. Hogy miként fejlődik természetesen a magzat, hogyan alakulnak ki alapvető szervei az első hat hétben, majd válik egyre erősebbé minden területen. A várandósság ötödik hónapjának végére már majdnem annyi idegsejtje van, mint amennyivel egész élete során rendelkezni fog. A hetedik hónap végén már kellően erős a tüdeje ahhoz, hogy akár el is kezdhessen önállóan lélegezni, és a szemét is kinyitja odabent. Ahogy tehát az élet sem a szüléssel kezdődik, úgy az anyák szerepe is jóval azelőtt indul, hogy megszületne a babájuk. Természetesen, az apák is jelentős szerepet töltenek be már a várandósság időszakában is, ugyanakkor a méhen belüli fejlődés megfelelő ütemének biztosítása az anya feladata. Azt gondolnánk, a biológia teszi a dolgát és minden megy a maga útján, ami igaz is, ugyanakkor az anyák számos módon hatnak a pocaklakó fejlődésére!
A magzat az anya hasfalán keresztül jelen van a világban az élet első 9 hónapjában is. Még, ha mi nem is látjuk őt, ő maga képes érzékelni a külvilág történéseit, a hangokat, sőt némi fényt is. Az, ahogy az anya érzi magát, amilyen élményeket szerez, az ahogy és amilyen körülmények között él, közvetve vagy közvetlenül mind hatással vannak a magzat fejlődésére is. Sőt arra is, ahogy ő aztán később a pocakon túli élethez alkalmazkodni kezd.
A magzathoz eljutó hangok közül természetesen az anya beszédhangja a leghangosabb, de van ott még valami, ami egy állandó alapzajt biztosít: anya szívverése. Nem véletlen, hogy születés után is a mellkason tudnak megnyugodni: ott hallják azt az egyenletes dobogást, amit olyan jól ismernek. Ez pedig egy hideg, világos, mindenféle zajjal teli világban, ahová épp csak becseppentek, rendkívül megnyugtató tud lenni. Mindezek mellett azért másnak a hangját is képes érzékelni a magzat, még ha némi torzítással is. A magzatvíz vezeti, de kissé módosítja a beszűrődő hangokat, így azokról kevésbé éles élménnyel rendelkeznek. A magzat tudja azt is, ha anyja mozog vagy éppen pihen, nem feltétlenül véletlen tehát az, amiről sok kismama beszámol: hogy akkor a legaktívabb a pocakban, amikor ők maguk megpihennek. A közvetlen hatások közül az egyik legjelentősebb az, hogy mit eszik az anya. A megfelelő mennyiségű és minőségű étel, a kiegyensúlyozott étrend elengedhetetlen a magzat megfelelő fejlődéséhez. Ha a magzat nem jut elég táplálékhoz, az számos veszélyt hordoz magában attól függően, hogy a várandósság melyik időszakában zajlik az alultápláltság. Ha az első trimeszterben kell túlzottan alacsony mennyiségű tápanyagból fejlődnie, az könnyen károsítja az idegrendszert, koraszüléshez vezethet, vagy akár még a magzat életét is veszélybe sodorhatja. Ezzel szemben, ha a harmadik trimeszterben nem jut kellő mennyiségű tápanyaghoz, az a növekedésben gátolhatja, és abban, hogy elérjen egy normál születési súlyt.
Vannak tényezők, amik nem közvetlenül okoznak hatást a magzatra. Az például, hogy milyen attitűdökkel rendelkezik az anya a gyermek, vagy általánosságban a gyermekvállalás iránt, befolyásolhatja őt biológiai szinten. Ha esetleg nem kellően nyugodt, vagy éppen biztonságos a környezet, amelyben él, vagy a társas támogatás hiányával, egyedülléttel kell megküzdenie a várandósság alatt, ezek is megmutatkozhatnak a magzat fejlődésében. Stressz hatására olyan hormonok választódnak ki az anyában, amelyek képesek arra, hogy a méhlepényen is átszivárogva eljussanak a magzatig. A tartós stressznek kitett anyák így akár koraszülésben is érintetté válhatnak.
Néhány dolog egyértelműen káros a magzatra nézve, fontos, hogy ezekkel is tisztában legyünk, amikor babát tervezünk és várunk. Van, ami inkább a köztudatban van, mások talán kevésbé kapnak hangsúlyos szerepet. Azt például sokan tudják, hogy az alkoholfogyasztás és a dohányzás, valamint a különböző kábítószerek károsító hatásúak a magzatra nézve. Az alkoholfogyasztás visszaveti a magzat fejlődését mind testi, mind szellemi értelemben. Amennyiben a várandós nő nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt, úgy akár magzati alkohol szindróma is kialakulhat, ami gyakran jár együtt testi torzulásokkal (kisméretű fej, szabálytalan arc) és különféle egyéb problémákkal (mint például szem és látás rendellenességei, vagy akár szívelégtelenség). A dohányzó anyák gyermekei születésükkor gyakran nagyon kicsik, mert a nikotin olyan hatással van a méhlepényre, hogy az kevésbé engedi át a tápanyagokat a magzat felé. Az erősen dohányzó várandósok nagyobb eséllyel vannak kitéve a spontán vetélés, sőt akár a hirtelen csecsemőhalál kockázatának is. A kábítószerek a nem várandósok számára is károsak, de fontos látni, hogy egyes típusok várandósság alatti fogyasztása egyenesen oda vezet, hogy maga a csecsemő már függőként születik. Ez főként a metadon-és heroinfogyasztóknál jellemző, szülés után gyermekeik akár olyan erős elvonási tünetekkel küzdhetnek, ami akár az életüket is veszélybe sodorhatja.
Talán valamivel kevésbé köztudott, hogy a koffein is magzatkárosító hatású lehet. Fontos látni azonban, hogy egy alapvetően egészséges várandósságnál itt nem napi egy kávéról van szó. A mérték fontos, mert a túlzott mennyiségű koffein fogyasztása hozzájárulhat ahhoz, hogy a magzat kis súllyal születik. Extrém esetben akár spontán vetélést is okozhat. Lássuk azt is, hogy koffein nem csak a kávéban van, érdemes ennek megfelelően odafigyelni a napi bevitelre! Egyes gyógyszerek szintén hordozhatnak veszélyeket a magzatra nézve: antibiotikumok, görcsoldók, nyugtatók és akár fájdalomcsillapítók is. Ez persze nem jelenti, hogy nem szedhetünk várandósan gyógyszert, ha fájdalmaink vannak, vagy betegek vagyunk, de ilyenkor érdemes tényleg orvossal egyeztetni róla! Hiába vannak esetleg jól bevált praktikáink, amivel orvosi tanácsok nélkül is ki tudunk jönni egy-egy megbetegedésből, ha babát várunk, érdemes félretenni, vagy legalább egy külső ellenőrzés alá vetni őket. Hiszen az anyaság és az anyai gondoskodás nem a szüléssel kezdődik, az legalább olyan fontos szerepet tölt be a várandósság alatt is!