A vonzalom tudománya, avagy mit mond a pszichológia az ismerkedésről?

  1. Az izgalmat hajlamosak vagyunk összekeverni a vonzalommal

Ha egy veszélyes, vagy egyéb olyan szituációban találkozunk, ahol magasabb a fiziológiai arousal szintünk (például testmozgás közben), akkor hajlamosak vagyunk a másikat vonzóbbnak találni, mint egy semleges helyzetben. Például könnyebben megtetszik valaki raftingolás közben, mint az irodában.

Az ezt alátámasztó egyik klasszikus pszichológiai kísérletben a férfiak egy csoportja egy alacsony, stabil hídon haladt át, a másik csoport pedig egy magas, ingatagon, mielőtt egy nővel találkoztak volna. A nő szerepe az volt, hogy egy sor kétértelmű kép alapján megkérje a férfiakat, hogy meséljenek el egy történetet, majd a telefonszámát is megadta, „kapcsolattartás céljából, ha kérdés felmerülne.”

Azok a férfiak, akik az ingatag, élénkebb élménnyel járó hídon haladtak át hajlamosak voltak történetükbe szexuális tartalmakat fűzni, és nagyobb gyakorisággal keresték fel a hölgyet, mint a kevesebb kalanddal átkelő másik csoport. Mindezt a kutatók a keletkezett izgalmi állapot téves attribúciójához kapcsolják: azokban a helyzetekben, amelyekben többek között a szívritmusunk, légzésünk felgyorsul könnyedén feledkezünk meg annak valódi okáról, és tudatalatt azt a másik iránti vonzalom jeleként értelmezzük.

Ez a randik szervezésében is segíthet: ha szeretnénk mély benyomást tenni, akkor ezen tanulságok mentén egy szimpla vacsora helyett jobban működhet egy horrorfilm, vagy egy kalandos túra.

  1. Jobban szeretünk idővel megnyerni embereket, mint azt, ha azonnal kedvelnek

Sokszor beszélünk az első látásra kialakuló szimpátiáról és szerelemről. Egy pszichológiai kutatás mégis azt mutatja, hogy nem ez a legjutalmazóbb élmény számunkra.

Egyetemistákat kértek meg arra, hogy vegyenek részt több meetingen. Idővel minden résztvevő „véletlenül” meghallotta, ahogy egy másik kísérleti személy véleményt mond róla: mindvégig pozitív, mindvégig negatív, vagy először negatív majd pozitív; illetve először pozitív majd negatív módon.

Ahogy arra számítanánk, bár a mindvégig pozitív véleményalkotás során a résztvevők megkedvelték azt, aki ilyen fényben tüntette fel őket, azonban meglepő, hogy még inkább kedvelték azokat, akik először negatívan beszéltek róluk, majd idővel átalakult ez a kép.

Ez egy furcsa jutalmazó értékkel bír az agyunk számára, és azt is segíthet megmagyarázni, hogy ahelyett, hogy arra figyelnénk, aki egyértelműen nyit felénk, miért töltünk annyi időt az „elérhetetlenek”, vagy különösebb érdeklődést nem mutatók kergetésével.

  1. Akit vonzónak találunk, azt jobbnak gondoljuk minden másban is

A holdudvar hatás lényege, hogy valakinek vagy valaminek egyetlen tulajdonsága alapján következtetünk az adott személy vagy dolog többi tulajdonságára. Tehát ha például valaki szép, akkor inkább gondoljuk intelligensnek, kedvesnek, ha pedig csúnyának látjuk, akkor hajlamosak vagyunk más negatív tulajdonságokat társítani hozzá.

A résztvevőknek a kutatásban képeket mutattak különböző nőkről és férfiakról, és megkérték őket, hogy értékeljék vonzóságuk, és egyéb tulajdonságaik mentén, mit gondoltak, mennyire jellemzik őket ezek. Csupán a képek alapján kedvesebbnek, nyitottabbnak, szerényebbnek és érdekesebbnek találták az attraktívabbnak ítélt személyeket, ráadásul azt mondták, hogy ezeknek az embereknek jobb munkájuk, párkapcsolatuk, életük van.

Ez a kutatás megerősíti a szépséghez kapcsolódó sztereotípiáink erejét, és rávilágíthat a kizárólag képek köré szerveződő közösségi média torzító hatására. Pedig valójában attól, hogy valaki vonzó még nem „nyert az életben”, és könnyedén lehet, hogy az általunk idealizált személyek mégsem olyan tökéletesek, mint amilyennek gondolnánk.

Hivatkozások

Aronson, E., & Linder, D. (1965). Gain and loss of esteem as determinants of interpersonal attractiveness. Journal of Experimental Social Psychology, 1(2), 156-171. doi:10.1016/0022-1031(65)90043-0

Dion, K., Berscheid, E., & Walster, E. (1972). What is beautiful is good. Journal of Personality and Social Psychology, 24(3), 285-290. doi:10.1037/h0033731

Dutton, D. G., & Aron, A. P. (1974). Some evidence for heightened sexual attraction under conditions of high anxiety. Journal of Personality and Social Psychology, 30(4), 510-517. doi:10.1

Csirmaz Luca
Csirmaz Luca
Csirmaz Luca vagyok, pszichológus, a PszichoLive szakmai vezetője. Hiszem, hogy együtt könnyebb, hogy önmagunkon dolgozni a legnagyszerűbb dolog amit tehetünk, és hogy mindenki megérdemel egy szeretetteljes környezetet és csillogó szempárokat - beleértve azt is, amikor tükörbe néz.

Népszerűek

Az öt legfontosabb dolog, amit Dr. Vekerdy Tamás tanított nekünk

1. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg....

A mérgező emberek 5 leggyakoribb működése

Mindannyian ismerünk közelebbről vagy távolabbról olyan embert, aki rendre furcsa, nyomasztó érzést kelt bennünk, ráadásul erre sokszor csak akkor ébredünk rá, amikor már az...

Elszürkülni a másik mellett – Így marcangol szét lassan az érzelmi bántalmazás

A bántalmazás nem feltétlenül bántalmazásnak indul – intő jeleit egy kapcsolat elején olykor nehéznek tűnhet kiszűrni, és sokszor mire felszínre jön a másik „valódi...

A nárcisztikus szülő gyermeke örökké a „nem elég jóság” árnyékában élhet – 5 jel, hogy felismerd

„Ha egy mondatban kellene jellemeznem, milyen érzés egy ilyen örömgyilkos édesanyával élni egy életet, akkor annyit mondanék, hogy olyan, mintha rátett volna a hátadra...

Gázlángozás – A manipulációs stratégia, mely eléri, hogy őrültnek gondold magad

„Oh, ugyan már! Soha nem mondtam ilyet! Csak túlságosan érzékeny vagy. Nem tudom, hogy miért csinálsz akkora ügyet ebből…” – ha ismerősek ezek a...