Amikor felmegyünk a napjainkban legkedveltebb streaming szolgáltatók oldalára, a krimi, a horror és a thriller műfaj végtelen tárházát találjuk sorozatok és filmek formájában, melyek igencsak nagy népszerűségnek örvendenek. A hírekben gyakran találkozunk erőszakkal elkövetetett bűntettekkel, kegyetlen gyilkosságokkal mégis nézzük, hallgatjuk, olvassuk őket. Érdekel minket, mi késztethet valakit arra, hogy ilyen borzalmakat vigyen véghez. A gyilkosok, sorozatgyilkosok világa tele van rejtélyekkel. Vajon mi járhat a fejükben? Mi motiválja őket? Valóban nem tudnak együttérezni az áldozatokkal? Ilyennek születnek? Mi az, ami miatt élvezik a gyilkolást? Hogyan buknak le? Hogyan tudják elkapni őket? Számos kérdés merül fel bennünk, miközben a híreket olvassuk vagy a közkedvelt sorozatok, filmek egyikét nézzük.
Vajon minket mi motivál arra, hogy egyáltalán rákattintsunk egy brutális gyilkosságot hirdető szalagcímre vagy elkezdjünk nézni egy krimisorozatot a Netflixen?
A Psychology Today egyik írója egy érdekes evolúciós elmélettel magyarázza a jelenséget. Szerinte ahhoz, hogy jobban megértsük a sorozatgyilkosok iránti érdeklődésünket, először a ragadozók és növényevők kapcsolatát kell megértenünk. A zsákmányállatok és a ragadozók általában egymás közvetlen közelében élnek. A legtöbb állat számára alapvető ösztönös viselkedés a ragadozók elkerülése, veszély esetén a menekülés. A ragadozók azonban nem üldözik állandóan kiszemelt áldozataikat, hiszen az rengeteg energiafelhasználással járna, csak akkor üldöznek, amikor éhesek. Éppen ezért a zsákmányállatoknak az az érdeke, hogy képesek legyenek felismerni, ha egy ragadozó támadni akar. Távolról megfigyelik a ragadozókat, szokásaikat, felmérik aktuális motivációs állapotukat. A vadonban egy ragadozót ellenőrizni kockázatos taktika, de az evolúció során ez a kockázat kifizetődő, ha megfelelő körülmények között történik. Hiszen, ha egy zebra vagy gazella állandóan menekülne, amikor meglát egy oroszlánt vagy gepárdot, gyorsan kimerítené magát, ami még nagyobb veszélyt jelentene rá, mivel könnyeben elkapható prédává válik.
A ragadozók megismerése ugyanolyan fontos az ember számára, mint más állatok számára. Bár ma már viszonylag kicsi annak az esélye, hogy vadállatok prédájává váljunk, de annak a lehetősége megvan, hogy veszélyes emberek áldozatává váljunk. Az elménk ugyanúgy bánik a veszélyes emberekkel, mint más veszélyes ragadozókkal: igyekszünk megismerni őket, biztonságos körülmények között, hogy hatékonyabban tudjuk elkerülni őket.
Az embernek egyedülállóan lenyűgöző képessége van arra, hogy eseményeket, szituációkat képzeljen el, és mentális szimuláción keresztül átélje azokat. A veszélyes helyzetek elképzelésével olyan forgatókönyveket tudunk létrehozni, amelyekben a tanulás vélt haszna magas, de költsége alacsony. A biztonságos helyzetben való tanulás, információgyűjtés egy lehetséges magyarázat arra, miért rajongunk annyira az igaz történeteket feldolgozó krimikért és thrillerekért. Igyekszünk megérteni, tudást szerezni arról, hogyan viselkedik egy gyilkos a hétköznapi életben, mi motiválja őt áldozatai kiválasztásában és talán, ami az egyik legfontosabb: mik a jelei annak, hogy valaki sorozatgyilkos? A gyilkosságokról szóló hírek, könyvek, krimi sorozatok és filmek mind meg tudják teremteni azt a kockázat nélküli, biztonságos helyzetet, melyben tanulhatunk. Ha információt gyűjtünk a sorozatgyilkosok motivációjáról és viselkedéséről, az segít abban, hogy felismerjük és elkerüljük őket.
Felhasznált irodalom:
Scrivner, C. (2022): Why we are fascinated by serial killers. Psychology Today. (https://www.psychologytoday.com/us/blog/morbid-minds/202205/why-we-are-fascinated-serial-killers)