Segítség, karácsony van! – Hogyan ünnepeljünk stresszmentesen?

Bár a karácsony a szeretet ünnepe, az év vége pedig a megnyugvás, az összegzés időszaka, mégis valamiért sokan érezzük úgy vagy látjuk magunk körül azt, hogy december közepéhez közeledve az emberek stressz-szintje egyre nő és nő. Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy ha ez tényleg így van, akkor „kinek jó ez?”, „mi értelme az egész ünnepnek?”.

A kérdés jogos lehet, ugyanakkor nem szükségszerű, hogy negatívan éljük meg ezt az időszakot. A stressz ráadásul nem mindig rossz. A szakirodalom kétféle stresszt különböztet meg: az distressz az, ami valóban káros, míg az eustressz sokkal inkább egy pozitív, a személyre serkentően ható változat. Distressz tehát az, amitől lehangoltnak, ingerlékenynek érezzük magunkat, ráadásul hosszú távú fennmaradása esetén akár testi tüneteket is okozhat. Ezzel szemben eustresszt élhetünk át életünk olyan nagy pillanataiban, mint például a házasságkötés, egy lakásvásárlás, de akár egy várva várt utazás előtt is. Vagy például az ünnepek előtt. A köznyelvben nem teszünk azonban megkülönböztetést, ha felmerül a stressz, az bizony szinte biztos, hogy valami negatív. Holott az eustressz sokkal inkább egy izgalmakkal teli, felfokozott várakozásnak tűnik.

Hogyan is lesz mégis akkor DIstresszes a karácsony?

A filmekben leginkább arra láthatunk példát, ahogy a családok a legnagyobb idilli, békés hangulatban együtt feldíszítik a fát, elkészítik az ünnepi fogásokat és csak élvezik az együtt töltött időt. A valóság ennél sokkal árnyaltabb. Az ünnepi előkészületek már van, hogy december elején, vagy akár november végén elkezdődnek. Ráadásul manapság már egyre nagyobb elvárásokat támasztunk egymás és saját magunk felé is. Lehet, hogy korábban sosem díszítettük ki fényekkel a házunkat, de a szomszédságban már mindenki ezt csinálja, nem akarunk mi sem kimaradni. Hopp, máris egy plusz feladat a teendőink listáján, amit ráadásul már az adventi időszakra el is kellene készíteni.

Ahogy telik az idő, úgy kúszhat egyre magasabbra és magasabbra a mérce, és akarhatunk megfelelni valamiféle elvárásnak. Hogy honnan jön ez az elvárás? Sokszor saját magunkból. Különféle gondolataink vannak arról, hogy mások vajon mit gondolnak rólunk: „ha megint csak a tavalyi fényeket teszem ki, azt fogják gondolni, hogy unalmas és nemtörődöm vagyok, vagy nincs pénzem újra, és hogy még ennyire se vagyok képes a gyerekért, hogy feldobjam valamivel”. Bár senki nem mondta ezt nekünk, mégis elhisszük, hogy ezt gondolják, és tenni akarunk ellene: már úton is vagyunk a boltba megvenni a legújabb, legszínesebb, leghosszabb fényfűzért. S közben nem értjük, miért is érezzük azt, hogy nyomás alatt állunk…

A mérték az érték

Legyünk tudatosak ezekre a működésmódjainkra, hogy megkíméljük magunkat további stresszfaktoroktól. Ha tudjuk, hogy hajlamosak vagyunk arra, hogy túlzott törekvést mutassunk a másoknak való megfelelésre, érjük tetten magunkat. Csapjunk le ezekre az önmarcangoló gondolatokra, és mondjuk azt magunknak: „na jó, nem is mondta igazából ezt senki, szerintem rendben vannak a fényeink így is”. Nem lesz egyszerű feladat, hiszen a tudatosság magasfokát kívánja, de nem lehetetlen.

Tartsuk szem előtt az ünnepek alatt is azt, hogy a mértékletesség fontos. Iktassuk ki a pénzügyek stresszfaktorát, amennyire csak tudjuk: nem szükséges nagy összegekben, sok ajándékot vásárolni egymásnak, csak azért, mert mások is ezt teszik. Lehet, hogy nálunk más a szokás, mi inkább az időnket, a figyelmünket vagy valamilyen közös programot tudunk egymásnak adni. Nem lesz ez kevesebb attól, hogy anyagi értékkel nem feltétlenül bír. Figyeljük a mértékletességre a főzés és az elfogyasztott ételek szintjén is. Ha sok és sokféle étel készül, az az elkészítő számára okozhat nagyfokú stresszt: vajon mindennel elkészül-e időben és minden jól fog-e sikerülni? A túlfogyasztó egy másik stresszel szembesülhet: a fizikai rosszullét, esetleg az ünnepek utáni súlymérés során a felszedett kilók okozhatnak tovább stresszes élményeket.

Próbáljuk megélni az ünnepet, ahelyett, hogy a túlélésre törekednénk! Találjuk meg azt, hogy mi az, ami nekünk és a családunknak komfortos, és ne az alapján határozzuk ezt meg, hogy mások miként ünnepelnek. Tervezzünk előre, hogy megkíméljük magunkat az utolsó pillanatos káosztól (például, hogy december 24-én délelőtt rohangálunk még ajándékért a legnagyobb tömegben), ami talán az egyik leginkább stresszkeltő pontja lehet az ünnepeknek.

Figyeljünk arra, hogy ne próbáljuk meg egyedül vinni a hátunkon az egész család ünnepi készülődését. Osszuk el a feladatokat, tegyen mindenki vállalásokat és figyeljünk kölcsönösen arra, hogy mindenki eleget is tegyen ezeknek. Beszéljük át együtt, hogy milyen feladatok vannak az elvégzendők listáján (a nagytakarítástól az utolsó vendég utáni rendrakásig), hogy mindenki számára világos legyen, ez bizony nem egy emberes feladat. Hasznos lehet az is, ha az időbeosztást már előre tisztázzuk, hogy mi is az ünnepek alatti forgatókönyv, mikor-kivel-hova megyünk. Sok feszültségtől óvhatjuk meg magunkat és konfliktustól a kapcsolatunkat.

Mindeközben pedig fontos, hogy ne hagyjon el minket a humorérzékünk sem: egy-egy kaotikusnak tűnő helyzeten jót nevetni, a monotonnak tűnő feladatok közben egymással viccelődni nemcsak a mi hangulatunkra, de a kapcsolatra is jó hatással lehet. Engedjük meg magunknak, hogy élvezzük ezt a különleges időszakot, tegyünk érte mi magunk, hogy distressz helyet az eustressz izgalmával várjuk az ünnepeket!

Zaka Dóra
Zaka Dóra
Zaka Dóra vagyok, tanácsadó szakpszichológus, képzésben lévő pár-és családterapeuta. Munkámat részben egy Pedagógiai Szakszolgálatnál, részben a kolléganőmmel megálmodott Relation-Ship pár-és családterápiás szolgáltatás keretein belül végzem. Szakmai szemléletmódom alapvetően a rendszerszemléletre épül: arra, hogy mindannyian hatással vagyunk a környezetünkben élőkre. Fontosnak tartom továbbá a pszichoedukációt, és szeretném, ha idővel a pszichológushoz járás nem járna stigmatizáltsággal, hanem a tudatos és önreflektív élet egyik mutatója lehetne.

Népszerűek

Az öt legfontosabb dolog, amit Dr. Vekerdy Tamás tanított nekünk

1. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg....

A mérgező emberek 5 leggyakoribb működése

Mindannyian ismerünk közelebbről vagy távolabbról olyan embert, aki rendre furcsa, nyomasztó érzést kelt bennünk, ráadásul erre sokszor csak akkor ébredünk rá, amikor már az...

Elszürkülni a másik mellett – Így marcangol szét lassan az érzelmi bántalmazás

A bántalmazás nem feltétlenül bántalmazásnak indul – intő jeleit egy kapcsolat elején olykor nehéznek tűnhet kiszűrni, és sokszor mire felszínre jön a másik „valódi...

Lelkünk sorozatgyilkosai, a hűtlenek

Küldött egy e-mailt a főszerkesztőm, hogy szeretné, ha írnék egy cikket a hűtlenségről.” Menne, van valami véleményed a témáról?”  Viccelsz ??!!!! - kérdeztem -...

5+1 intő jel, hogy inkább menekülj a randiról

Időben felismerni az érzelmileg instabil, „mérgező” embereket olykor nem egyszerű, azonban van néhány olyan intő jel, melyre odafigyelve hónapok vagy évek fájdalmát spórolhatjuk meg...