Az emlékezet 7 bűne: avagy hogyan torzulnak emlékeink?

Bizonyára megfogalmazódott már benned a kérdés, hogy vajon mennyire pontosak a memóriád által tárolt emlékeid? Miért van az, hogy valamire a legapróbb részletekig emlékszünk akkor is, ha egyébként már évekkel, évtizedekkel korábban éltük át az adott pillanatot, míg más események mintha törlődtek volna a memóriánkból? Hogyan működik az emlékezetünk, miként szelektálja az élményeink lenyomatát és hol csúszhatnak hibák ebbe a működésbe? Cikkünkben az emlékezet hét főbűnének nyomába eredtünk.

Daniel Schachter amerikai pszichológus, a Harvard Egyetem professzora az emlékezeti zavarokat vizsgálta munkája során, s az egyik fő állítása az volt, hogy a felejtés az emlékezetünk elengedhetetlen funkciója, hiszen bizonyára senki nem akar olyan memóriával élni, mely minden egyes megélt másodpercről eltárolja az emlékeket. Ha mindez megtörténne, számos lényegtelen információ foglalná a „tárhelyünket”, s tenné nehézkessé az igazán fontos és meghatározó információkhoz és emlékekhez való hozzáférést. Azaz agyunknak van egy beépített, automatikusan működő szelekciós képessége, melybe azonban olykor hiba csúszik. Schachter az emlékezeti torzítások hét formáját írta le, melyek egy része a felejtéshez, egy része a hibás emlékezéshez kötődik. Nézzük, melyek ezek!

  1. Elhalványulás: emlékezetünk, különösen az a része, amely az eseményeket tárolja, idővel megfakul. Pontosabban, részletesebben fel tudunk idézni egy emléket, ha az a közelmúltban történt meg velünk, mint egy régebbi, távolabbi emléket. Ennek az az oka, hogy minden alkalommal, amikor egy emléket felidézünk, agyunk újra feldolgozza azt és egyben kissé módosítja is – gondoljunk csak arra, amikor a nagyszüleink a kedvenc történeteiket mesélik el újra és újra, olykor egy-egy újabb részlettel megtoldva, kicsit másképp előadva. Ilyenkor a felidézés hatására az agyban megerősödik az emlék, főképp azon elemei, melyek el lettek mesélve, fel lettek elevenítve. Így legközelebb már ezekhez a részletekhez fogunk tudni a leghatékonyabban hozzáférni.
  2. Szórakozottság: van, hogy egyes cselekedetek közben nem figyelünk oda kellő tudatossággal, ezért agyunk ezeket az emlékeket nem tárolja el. Például, letesszük a telefonunkat valahova a lakásban, de nem emlékszünk, hova.
  3. Rövidzárlat: Ismerős az a jelenség, amikor egy kifejezés nem jut eszedbe? Amikor azt mondod, már a nyelved hegyén van, ám mégsem tudod megragadni a megfelelő szót? Ez a jelenség a rövidzárlat, azaz amikor egy információhoz, emlékhez nem férünk hozzá, mert valami, vagy épp egy másik emlék az útjába áll. Ez történik például akkor is, ha egy adott idegennyelven kell felidézni egy szót, de egy másik nyelven megtanult kifejezés az útjába áll – például az angol az első nyelved, de elkezdtél németet is tanulni, és amikor egy szó német megfelelőjét keresed, automatikusan felidéződik az erősebb, immár többször előhívott angol kifejezés, mely blokkolni fogja a németet.
  4. Téves attribúció: Előfordulhat, hogy egy emléket nem megfelelően tárolunk el, azaz például tévesen helyezzük el térben és időben, vagy egy történetet már annyiszor hallottunk, hogy azt hisszük, velünk is megtörtént.
  5. Szuggesztibilitás: az emlékek valódiságát befolyásolja a felidézés módja is, azaz, ha például vezetett kérdéseket kapunk egy témára vonatkozóan, akkor soha meg nem történt eseményekre is elkezdhetünk emlékezni. A szuggesztibilitást számos pszichológus kutatta felnőttek és gyermekek körében is, és azt találták, hogy a gyerekek sokkal kitettebbek az emlékezeti torzítás ezen tényezőjének, azaz például tanúvallomásoknál a feltételezést tartalmazó kérdésekre könnyen adtak olyan választ, mely nem a valóságot, hanem sokkal inkább a kihallgató fél előzetes elképzeléseit tükrözte. Egy felnőttek körében végzett emlékezeti kutatásban egy autóbalesetről mutattak képsorozatokat, majd az azt követő kérdőívben szerepelt egy olyan kérdés, hogy Mi történt, amikor az autó megállt az elsőbbségadási táblánál? A szuggesztív kérdés hatására a szemtanúk elfelejtették, hogy valójában egy stop tábla volt ott, nem egy elsőbbségadási tábla.
  6. Elfogultság: aktuális gondolataink és érzelmeink torzíthatják az emlékeinket az előhíváskor, azaz például, amikor bizonyítékot keresünk az álláspontunk igazolására, akkor azok az emlékek fognak beugrani, felidéződni, melyek hasznosak számunkra ebből a szempontból. Amikor azon gondolkodunk, szakítsunk-e a párunkkal, akkor a legerősebben a negatív élmények, meggyőződések, tapasztalatok fognak aktiválódni, ahogy akkor is, amikor elhatározzuk, hogy munkahelyet váltunk. Amikor elárasztanak minket az erőteljes érzelmek, akkor nehezebb a döntéshozás és hajlamosabbak vagyunk szélsőségesen gondolkodni.
  7. Az emlékek makacssága: Előfordulhat azonban az is, hogy az emlékezetünk túl jól működik, és olyan dolgokra is emlékszünk, amiket szeretnénk elfelejteni. Azaz az emlékezetben tárolt zavaró vagy felkavaró információk ismételten betörnek a tudatunkba, tehát például elkeserítő, kellemetlen emlékek idéződnek fel újra és újra.

Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy emlékeink nem minden esetben pontosak, ám közben azért is hálásnak kell lennünk, hogy létezik egyfajta szűrőszerep, aminek köszönhetően nem tárolunk el mindent, beleértve a kellemetlen és lényegtelen emlékeinket is. Meg kell becsülnünk, hogy tudunk felejteni, még akkor is, ha ez olykor hibákat okoz a rendszerben.

 

Novák Dóra
Novák Dóra
A nevem Novák Dóra, munka-és szervezetpszichológia szakirányon végeztem. Jelenleg az újságírás mellett junior tanácsadóként és trénerként dolgozom, és főként vezetőfejlesztési programok és mentális jóllét programok kidolgozásában és megvalósításában veszek részt nagyvállalatok számára. Szenvedélyem az emberekkel való foglalkozás, mások erősségeinek felszínre hozása és az általam megszerzett pszichológiai tudás átadása, hogy ezáltal kiegyensúlyozottabb életvitelt és minőségibb kapcsolatokat tudjunk létrehozni és fenntartani.

Népszerűek

Az öt legfontosabb dolog, amit Dr. Vekerdy Tamás tanított nekünk

1. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg....

A mérgező emberek 5 leggyakoribb működése

Mindannyian ismerünk közelebbről vagy távolabbról olyan embert, aki rendre furcsa, nyomasztó érzést kelt bennünk, ráadásul erre sokszor csak akkor ébredünk rá, amikor már az...

Elszürkülni a másik mellett – Így marcangol szét lassan az érzelmi bántalmazás

A bántalmazás nem feltétlenül bántalmazásnak indul – intő jeleit egy kapcsolat elején olykor nehéznek tűnhet kiszűrni, és sokszor mire felszínre jön a másik „valódi...

Ő nem bánt, csak “nem bírod a kritikát” – Egy nárcisztikus kapcsolatról röviden

Könnyű minden szörnyű párkapcsolatért a másik felet valamilyen elmebetegséggel megbélyegezni. Szeretjük azt gondolni, hogy a rossz dolgok nem a mi hibánkból történnek. Ismerőseim például...

Lelkünk sorozatgyilkosai, a hűtlenek

Küldött egy e-mailt a főszerkesztőm, hogy szeretné, ha írnék egy cikket a hűtlenségről.” Menne, van valami véleményed a témáról?”  Viccelsz ??!!!! - kérdeztem -...