Mentsd el jövő januárra!
- Hogyan éljük túl a januárt?
Az év végi hajrá és ünnepáradat, rokonlátogatás után nagyon nehéz újra munkához látni, és motiváltnak, produktívnak lenni. Mégis mit tehetünk?
A természet januárban visszavonul, alszik és energiát gyűjt, hogy tavasszal újjászülethessen. Ezt az időfelfogást az emberi test és lélek is igényli, viszont rohanó világunk nem támogatja. Valamiért úgy alakítottuk a társadalmi működést, hogy az év végén a 2-2,5 hetes pihenésről azt gondoljuk, hogy elégnek kell lenni, hiszen feltöltődtünk. Mégis sokszor az ünnepekkel járó készülődés, sürgés-forgás, rokonlátogatás, program, ugyanúgy leszívhatja az embert, hiszen ingerekkel veszi körül magát, és kevés ideje marad a csendes visszavonulásra. Sok eseteben minden porcikánkkal vágyunk egy hosszabb hangvételű visszavonulásra, arra, hogy minden elcsendesedjen körülöttünk, és lelassulhassunk. A világ működése azonban tovább zakatol.
Hogyan hozhatjuk vissza a motivációt?
Egyrészt fontos tudni, hogy a szezonális vagy skandináv depressziónak nevezett jelenség nem csak a skandináv országok lakóit érinti. Minden évben nagyjából 700 ezer ember küzd meg vele.
A szezonális depresszió ugyan még nem akadályozza az embert munkája elvégzésében, de csökkenti a motivációt, növeli a kedvetlenséget, lelassít és fokozza az álmatlanságot. S mindezen nem segít, hogy a társadalom ugyanazt az aktivitást várja el az emberektől, mint tavasszal vagy nyáron, amikor egészen más éghajlati viszonyokkal kell a mindennapokat átvészelni.
Jó, ha tudjuk, hogy hajlamosak vagyunk a szezonális depresszióra, tehát jobban fel kell készülünk a januári – februári időszakra. Fontos a rutin megtartása, a hetek kisebb egységekre való felosztása. Jelöljünk ki magunknak támpontokat, amik segítik a napok múlását. Fontos a friss levegőn való időtöltés és a rendszeres mozgás. Szedjünk D-vitamint, és próbáljuk meg pótolni a fényt: erre javasolják a fényterápiát a szakemberek. Az eredetileg bőrbetegségek kezelésére alkalmazott speciális lámpa használata nagyon hatékonynak bizonyult, s idővel rájöttek, hogy más esetekben is jól működik. Sportolók kezdték használni teljesítményük növeléséhez, későbbi megállapítások pedig igazolták, hogy javítja a hangulatot, és gátolja az alvást segítő hormon, a melatonin termelését.
Motivációnk visszanyerésére pedig jó lehet a SMART módszer alkalmazása:
S – válasszunk egy jól körülhatárolható célt, M – figyeljük a mérföldköveket, hogy mennyire sikerült elérnünk, A – legyen ez egy reális, elérhető cél, R – ez a cél legyen valóban a mi releváns, saját, autonóm célunk, amire valóban mi vágyunk. Pl.: hiába tudjuk, hogy jó lenne többet mozogni, fittebbnek lenni, lefogyni, abbahagyni a dohányzást, ha ezt valamilyen elvárás miatt szeretnénk elérni, akkor nem fog hosszú távon működni. A T pedig az időbeli meghatározást jelenti: tehát adjunk magunknak egy belátható időkeretet arra, hogy fogjuk megvalósítani ezt a kívánt célt.
Első lépésként vonuljunk kicsit vissza, adjunk engedélyt magunknak arra, hogy kicsit kevesebb ingerrel körülvéve magunkat kitaláljuk azt, hogy valóban mire is vágynánk, mire lenne szükségünk ahhoz, hogy lendületesebbek legyenek a hétköznapok, s vágjunk bele!
- Miért ilyen boldogok a dánok?
2017-ben került először az oxford english szótárba a hygge dán kifejezés, ami azóta egyre nagyobb figyelmet kap, de mit is jelent ez?
A Nordic noir crime című dán tv-sorozatban vált populárissá ez a terminus, és mutatta be ezt az életérzést, ami segít a dánoknak boldognak lenni, annak ellenére, hogy nagyon sok időt kell eltölteniük napfény nélkül.
Taking time from the daily rush – hangzik az angol fordítás – szakadjunk el a hétköznapi rohanásból, merthogy a hygge szót nem lehet egyetlen szóval lefordítani, csak körülírni. Egyfajta elvonulás, lelassulás, olyanokkal együtt lenni, akiket szeretünk, vagy ha arra van szükségünk, akkor magunkkal lenni, visszavonulni.
A dánok az 1800-as évektől használják a kifejezést. A külső világtól való védelmet értették alatta, egyfajta informális időeltöltést jelent számukra. A dánok arra a nagyon egyszerű dologra jöttek rá, hogy az évnek abban a zord szakaszában, amikor nagyon hideg van, alig vagy szinte nem is kel fel a nap, nem jó érzés kint lenni, segít, ha a benti zárt teret tesszük barátságossá és biztonságossá, ahol békében lehetünk önmagunkkal és másokkal. Nem bizonyos alkalmakra találkoztak egymással, hanem csak úgy: összeültek egymáshoz közel állók, gyertyát gyújtottak, kényelmes ruhákba bújtak, beszélgettek, társasoztak, közösen töltöttek el időt. Ebben az együttlétben nincs helye a vitának, veszekedésnek, pakoljunk el mindent, ami a munkára emlékeztet – javasolják – próbáljuk meg a könnyedebb, komfortosabb témákat érintve arra figyelni, hogy én és a másik is jól legyen, jól érezze magát. Mivel ebben az időszakban egyébként is ki vagyunk téve egy – a lélek számára – megterhelőbb szakasznak, figyeljünk jobban egymásra!
Nem kell tehát kitakarítani a házat, öt fogásos vacsorát készíteni, és morgolódni, hogy mennyire elfáradtunk, ne találjunk okot arra, hogy együtt legyünk, vagy csak visszavonuljunk, nem kell túlszervezni ezt az együttlétet. A lényeg, hogy olyan emberekkel vegyük körül magunkat, akikkel tudunk őszintén együtt időt eltölteni, ahol nem kell különböző szerepeket felvenni, megjátszani magunkat. Így válhat ez a visszavonulás könnyűvé, és ebből is lehet töltekezni tavaszig.