Így válj jobb beszélgetőtárssá a mindennapokban

Inkább hallgató vagy inkább a csevegő fél vagy egy beszélgetésben? Mennyire jellemző kapcsolataidban a kölcsönösség a kommunikáció során? Mitől lesz mindkét fél számára jó élmény egy társalgás, mire érdemes ehhez figyelnünk? Cikkünk elolvasása után tudatosabban lehetsz jelen a társalgások során, legyen szó közeli szeretteiddel vagy akár idegenekkel folytatott beszélgetésről.

Életünk során – ha csak nem kommunikációs területen dolgozunk – ritkán van lehetőségünk arra, hogy kommunikációs fejlesztést kapjunk (vagy egyáltalán visszajelzést a kommunikációnkról), pedig tulajdonképpen ez az egyik fontos alapja kapcsolódásaink minőségének. Az is előfordulhat, hogy kevésbé tekintünk rá tudatosan a beszélgetéseink dinamikájára, az abban megjelenő egyensúlyra, vagy épp annak a hiányára.

Arra biztatlak, gondold végig az alábbi kérdéseket:

Számodra mi jelenti a jó beszélgetést?

Általában milyen szerepet töltesz be egy társalgásban?

Mennyire könnyű vagy nehéz számodra másokkal megosztanod saját gondolataidat, érzelmeidet, véleményedet?

Mennyire könnyű vagy nehéz számodra meghallgatni a másik felet, hogy megértsd, megismerd a perspektíváját?

Összességében mennyire jellemző a kölcsönösség a kommunikáció során kapcsolataidban?

A fenti kérdéseket akár az egyes kapcsolataid mentén (pl. barátok, család, párkapcsolat, munkatársak, főnök stb.) különféleképpen is megválaszolhatod.

A belső egyensúly mint a kommunikáció minőségének fontos összetevője

Melanie Harth klinikai pszichológus szerint a sikeres kommunikáció kulcsa a belső érzelmi egyensúly: ahhoz, hogy egy sikeres beszélgetéshez megfelelő alapot tudjunk nyújtani, képesnek kell lennünk a saját érzelmeink szabályozására és a belső egyensúlyunk fenntartására. Ekkor tudunk ugyanis nyitottan fordulni a másik felé és befogadni az ő véleményét, gondolatait, perspektíváját is. Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor érzelmileg felfokozott állapotban vagyunk (pl. valami váratlan dolog történt velünk, amit szeretnénk elmesélni), amikor nehéz ezt a belső egyensúlyt visszaállítani, azonban a fontos beszélgetéseket érdemes nyugodtabb állapotban elkezdeni.

Csillapítsd le magad!

Ha úgy érzed, olykor nehéz lecsillapítanod magad egy beszélgetés előtt vagy nehéz teljesen megérkezned, hogy a témára és a másik félre tudj hangolódni, érdemes elvégezni egy rövid gyakorlatot, ami segít ezekben a kihívásokban. Ahhoz, hogy a belső stabilitásunkat megteremtsük és aktív jelenlétet érjünk el egy beszélgetéshez, alkalmazhatunk egy rövid relaxációs gyakorlatot. Az egyik ilyen a léggömblégzés, amikor azt képzeljük, hogy a légzésünkkel különböző nagyságú léggömböket fújunk fel. Törekedj arra, hogy minél hosszabb legyen a belégzési fázis, tartsd benn a levegőt és aztán ‘engedd le a lufikat’ és kilégzésnél is lélegezz mélyeket. Néhányszor végezd el a gyakorlatot, egészen addig, míg azt nem érzed, kezdesz nyugodtabbá válni. A légzőgyakorlatok az egyik leghasznosabb eszköznek számítanak a stressz oldásában, segítségükkel nyugtathatjuk idegrendszerünket és megtanulhatunk tudatosabban a jelenre fókuszálni.

Ha belső nyugalommal és stabilitással vagyunk jelen egy beszélgetésben, hamarabb észrevesszük, amikor ideje átadni a szót és jobban ráérzünk a beszélgetés ritmusára is.

Tartsd mozgásban a libikókát!

Melanie Harth klinikai pszichológus azt javasolja, hogy ha hatékony beszélgetéseket szeretnénk folytatni, akkor törekedjünk arra, hogy beszélgetéseinkben folyamatosan adjuk-vegyük a szót, azaz a dinamika hasonlítson egy libikóka mozgásához.

Természetesen mesterséges hatást keltene, ha folyamatosan a tökéletes egyensúlyt keresnénk és van, amikor teljesen normális, hogy a másik dominálja a beszélgetés nagy részét. Ám létezik az a fajta egyensúlytalanság, melynek helye van (pl. amikor valaki elmagyaráz egy folyamatot valakinek/tudást ad át stb.), és van az a fajta egyensúlyból való kibillenés, ami hosszabb távon a kapcsolat minőségére is kihat (pl. amikor nem reflektálunk a másik mondanivalójára, amikor a másik szavába vágunk stb.).

Baráti-családi kapcsolatokban előfordul, hogy olykor csak arra van szükségünk, hogy ventilláljunk a bennünk zajló történésekről, és azok validálásra és megértésre találjanak, ám az egészséges kapcsolatok idővel egyensúlyba kerülnek, ahogy a hullámhegyek-völgyek során támogatjuk egymást.

A három leggyakoribb beszélgetőtárs típus

Ahogy arról már szó volt, beszélgetéseinkben különböző szerepeket tölthetünk be, ezeket jó esetben váltogatva az egyes szituációhoz illeszkedve. Melyik típusban ismersz a leginkább magadra, ami a leggyakrabban megjelenik a működésedben?

  1. A hallgatók: ők azok, akik számára a legkomfortosabb szerep a másik hallgatása, ami a beszélgetőpartner oldaláról egy igazán jó érzés, hiszen úgy érezhetik, valaki tényleg figyel rájuk és talán meg is érti őket. Azonban ha a beszélgetés nagy részében ebben a szerepben vannak, úgy érezhetik, hogy nem adtak eleget önmagukból és inkább tanácsadóként voltak jelen, semmint barátként vagy egyenlő félként. Ha igaznak érzed ezeket a sorokat önmagadra nézve, érdemes lehet elgondolkodnod, hogy mely kapcsolataidban jellemző ez a beállítódás? Mi zajlik le benned ilyenkor? Mi az, ami meggátol abban, hogy aktívan megoszd a saját nézőpontod vagy tapasztalataid?
  2. A csevegők: ők azok, akik energiát és életet visznek a beszélgetésekbe. Ha jelen vannak, nincs helye kínos csendnek vagy ürességnek, ők biztosan megtöltik tartalommal ezeket a pillanatokat is. Ha úgy érzed, általában túl sokat beszélsz, gondolkodj azon, vajon mi lehet ennek az oka? A másik hallgatagsága késztet erre vagy mi az, ami miatt felborul ez az egyensúly és kevésbé tudsz a hallgató szerepébe helyezkedni? A csevegők általában érzékenyek a kínos csendre, így gyakran emiatt beszélnek sokat. Ha ezt érzed igaznak önmagadra, érdemes átgondolni a szünetek funkcióját vagy okát.
  3. A tökéletes időzítők: ők azok, akik érzik, mikor érdemes belépni egy beszélgetésbe és mikor adják át a szót a másiknak. Komfortosak akkor, amikor beszélniük kell, ugyanakkor jó kérdéseik is vannak a másik felé, hogy be tudják vonni őket a beszélgetésbe. Ők azok, akik tudatos figyelmet visznek a beszélgetésbe, ezzel teremtve egyensúlyt.

Szerencsére fejlődhetünk abban, ahogy egy beszélgetésben részt veszünk. Ennek az egyik módja, ha tudatos figyelmet viszünk a társalgásba, a másik pedig, ha megfigyelünk másokat. Amikor legközelebb egy kávézóban ülsz, nézz körbe és figyeld meg az embereket: hogyan változnak a szerepek a hallgatás és a csevegés között? Mások milyen módszerekkel érik el, hogy a libikóka folyamatos mozgásban legyen?

 

Novák Dóra
Novák Dóra
A nevem Novák Dóra, pszichológus és kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns- jelölt vagyok. Szenvedélyem az emberekkel való foglalkozás, mások erősségeinek felszínre hozása és az általam megszerzett pszichológiai tudás átadása, hogy ezáltal kiegyensúlyozottabb életvitelt és minőségibb kapcsolatokat tudjunk létrehozni és fenntartani. Az egyéni pszichológiai konzultációk mellett egy tréning-tanácsadó cégnél dolgozom, ahol több különböző nagyvállalatnak tartok vezetőfejlesztési – és mentális jóllét képzéseket. Legfőbb érdeklődési területem és szívügyem a mentális jóllét fejlesztés (stresszkezelés, munka-magánélet egyensúly, kiégés megelőzése, az önmagunkkal való kapcsolat erősítése, hatékony szokások kialakítása stb.), így a PszichoLive oldalán is számos írást olvashattok tőlem ezekben a témákban.

Népszerűek

Az öt legfontosabb dolog, amit Dr. Vekerdy Tamás tanított nekünk

1. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg....

A mérgező emberek 5 leggyakoribb működése

Mindannyian ismerünk közelebbről vagy távolabbról olyan embert, aki rendre furcsa, nyomasztó érzést kelt bennünk, ráadásul erre sokszor csak akkor ébredünk rá, amikor már az...

Elszürkülni a másik mellett – Így marcangol szét lassan az érzelmi bántalmazás

A bántalmazás nem feltétlenül bántalmazásnak indul – intő jeleit egy kapcsolat elején olykor nehéznek tűnhet kiszűrni, és sokszor mire felszínre jön a másik „valódi...

A nárcisztikus szülő gyermeke örökké a „nem elég jóság” árnyékában élhet – 5 jel, hogy felismerd

„Ha egy mondatban kellene jellemeznem, milyen érzés egy ilyen örömgyilkos édesanyával élni egy életet, akkor annyit mondanék, hogy olyan, mintha rátett volna a hátadra...

Gázlángozás – A manipulációs stratégia, mely eléri, hogy őrültnek gondold magad

„Oh, ugyan már! Soha nem mondtam ilyet! Csak túlságosan érzékeny vagy. Nem tudom, hogy miért csinálsz akkora ügyet ebből…” – ha ismerősek ezek a...