Az önszeretet népszerű fogalommá vált manapság, de mit is jelent az pontosan, hogy szeretjük magunkat? És ami még fontosabb, hogyan ültessük át ezt a gyakorlatba? Az alábbi cikkben szeretném körbejárni az önszeretet fogalmát, és azt, hogyan javíthatja a mentális egészségünket és jóllétünket, ha szeretetteljesen kapcsolódunk önmagunkkal.
Az önszeretet azt jelenti, hogy teljes szívvel elfogadod önmagad, kedvesen és tisztelettel bánsz magaddal, és előtérbe helyezed a fizikai és érzelmi egészségedet. Túlmutat a puszta tetteken, kiterjed az önmagaddal kapcsolatos gondolataidra és érzéseidre is. Önmagad szeretete jelentheti még az általános pozitív szemlélet fenntartását azzal kapcsolatban, hogy ki vagy. Ez nem azt jelenti, hogy mindig pozitívan gondolkodsz magadról, hiszen ez irreális lenne. Például lehetnek olyan pillanatok, amikor feldúltnak, dühösnek vagy csalódottnak érzed magad, és mégis szeretheted magad – ahogyan a gyermekedet vagy a partneredet is szeretheted annak ellenére, hogy időnként haragszol rájuk.
Az önszeretet fontossága
Az önszeretet megalapozza az önérvényesítő képességünket, a határaink kijelölését, az egészséges kapcsolatok ápolását, az öngondoskodás gyakorlását, a személyes érdekek és célok követését, valamint az önazonosságunkat. Önszeretet nélkül hajlamosak vagyunk a durva önkritikára, és az embereknek tetsző maximalizmusra és tökéletességre való törekvésre. Például eltűrjük a rossz bánásmódot, az önértékelés hiánya miatt figyelmen kívül hagyjuk saját szükségleteinket és érzéseinket, és olyan döntéseket hozunk, amelyek aláássák a valódi igényeinket.
A következő példák segíthetnek jobban megérteni az önszeretetet:
- Együttérzés önmagunkkal: Kedvesen, megértéssel és empátiával bánj önmagaddal, különösen a kihívásokkal teli időszakokban. Ismerd el, hogy ember vagy, és megérdemled a szeretetet és a megbecsülést.
- Határok kijelölése: Ismerd fel és érvényesítsd szükségleteid, és világosan közöld azokat másokkal is. Helyezd előtérbe a jóllétedet azáltal, hogy nemet mondasz olyan dolgokra, amelyek elszívják az energiádat vagy kompromittálók önmagadra nézve.
- Öngondoskodás: Olyan tevékenységek gyakorlása, amelyek táplálják a fizikai, mentális és érzelmi jólétet. Ide tartozhatnak olyan tevékenységek, mint a testmozgás, a tudatosság vagy a meditáció, az elegendő alvás vagy egy hobbi.
- Az elért eredmények megünneplése: Elismerni és megünnepelni az elért eredményeket, függetlenül attól, hogy milyen nagyok vagy kicsik. Például kényeztesd magad olyan dolgokkal, amiket élvezel, gondolkodj el a fejlődésedről (honnan hová jutottál el), vagy osztozz a megélt sikereiden a barátaiddal, szeretteiddel.
- Pozitív belső hang: A pozitív belső párbeszéd ápolása és ezzel párhuzamosan a negatív belső hang megkérdőjelezése. Az önkritikus gondolatok felváltása megerősítésekkel és emlékeztetőkkel az erősségeidre, képességeidre és méltóságodra.
- Önelfogadás: A hibáid, furcsaságaid és tökéletlenségeid elfogadása. Ismerd fel, hogy egyedi vagy, és hogy az értékedet nem a külső normák vagy a másokkal való összehasonlítás határozza meg.
- Támogatás keresése: Annak felismerése, hogy mikor van szükséged segítségre, mikor fordulj megbízható barátokhoz, családtagokhoz vagy szakemberekhez. A támogatás keresése az önszeretet cselekedete, amely lehetővé teszi, hogy megkapd a megérdemelt törődést és útmutatást.
- Az önfelfedezés elfogadása: Olyan tevékenységekben való részvétel, amelyek segítenek jobban megérteni önmagadat, például naplóírás, önreflexió vagy terápia. Az érdeklődési kör, értékek és szenvedélyek felfedezése lehetővé teszi, hogy életed azokhoz a dolgokhoz igazítsd, ami valóban örömet és beteljesülést okoz számodra.
Ha vannak bennünk hullámzó érzések az önszeretet vagy bármilyen változás kapcsán, az normális. Az önszeretet elfogadása azonban nem jelenti azt, hogy életünk minden területét át kell alakítanunk. Kezdjük elsőkörben azzal, hogy egy kicsit jobban bánunk önmagunkkal, mint a tegnapi nap. Kezdetnek határozzunk meg egy szeretetteljes cselekedetet, amit ma megtehetünk magunkért. Ahogy egyre több szeretetteljes gondolatot és cselekedetet építünk be a mindennapi életünkbe, ezek fokozatosan felváltják majd az önpusztító gondolatokat és viselkedési formákat.