A virtuális tér nem csak arra nyitott lehetőséget, hogy könnyedén elmélyüljenek azon kapcsolataink, melyek útjában esetleg a fizikai távolság állna, de arra is, hogy a bizonytalan interakcióink még hosszabbra húzódjanak, és kuszábbá váljanak az online közegben. Vagyis ami eddig biztos volt, az talán még biztosabb lehet, de ahol rés volt a falon, ott most minden eddiginél könnyebben beszivároghat fekete szurokként a kétely.
Vegyünk például egy szakítást, amiben anno, ha elköszöntünk az valóban búcsú volt, maximum egy-egy rendezvényen vagy a sarki boltban futhattunk véletlenül egymásba. Ehhez képest most bármelyik pillanatban ránézhetünk a másik digitális lábnyomára, hogy mit csinál mostanában, és kik ezek az új emberek, akikkel ismerkedik, hát nem megmondtam, hogy nem barátkozni akar azzal a csajjal. A kukkolás tehát már nem valami, amihez fel kell tennünk a ballonkabátot és bujkálni egy bokorban valaki háza előtt, hanem jóval kevesebb erőfeszítéssel, néhány kattintás segítségével is látszólag részesei maradhatunk a volt partnerünk – vagy bárki – életének.
Így jelent meg a morzsaszórás, vagyis breadcrumbing jelensége is, mely röviden azt takarja, amikor valakinek figyelem- vagy szeretetmorzsákat szórnak el az érdeklődés fenntartása érdekében, a komoly kapcsolódás szándéka nélkül. Egy „mi újság?” hajnal kettőkor. Egy reagálás a történeteidre. Egy kis érdeklődés, pont, amikor már elfelejtenéd, vagy nyitnál valaki más felé. Ha a modern breadcrumbing egy mese lenne, Jancsi nem azért szórná el a morzsákat az erdőben, hogy visszataláljon a szüleihez a sötétben, hanem hogy rátaláljon egy csomó csaj úgy, hogy mindeközben ő mindig három lépéssel előrébb jár, és örül annak, hogy valójában senkivel sem kell szemtől szemben lenni.
A taktika lényege tehát az, hogy az elköteleződés és mélység elkerülésével tartsa fent a kapcsolódást. Mondjuk néha órákat beszélget veled, de amikor a találkozót szóba hoznád, nem reagál. Akkor keres, amikor neki kedve és igénye van rá, de máskor hosszú időn át nem elérhető. Amikor komolyabb témákra terelnéd a szót, mintha észre sem venné, de azért újra és újra bejelentkezik. Képekben, emojikban és mémekben kommunikál, mondatok vagy élő szó helyett. Hirtelen érdeklődést mutat, amikor szeretne tőled valamit, majd mint egy hal, csusszan ki észrevétlenül kezeid közül amikor te is kérnél.
Pszichológusok általában az énközpontú, nárcisztikus személyiséghez vagy érzelmi és önértékelési problémákhoz kapcsolják a működést (1,2). Mások reakcióinak ilyen jellegű monitorozása az éretlenséggel és bizonytalansággal is kapcsolatban állhat, de felmerült az irányítás gyakorlásának szükségessége is, mint motiváció (3).
És hogy mi történik a másik oldallal? Egy több, mint 600 fős kutatás alapján azok, akik morzsaszórást, vagy azzal vegyített ghostingot éltek át, több magányosságról, tehetetlenségről és kisebb élettel való elégedettségről számoltak be, mint azok, akik egyikben sem, vagy csak az utóbbiban részesültek (4).
Bármilyen fájdalmas is az, ha valaki egyszer csak eltűnik az életünkből, és nem válaszol az üzeneteinkre, a kiszámíthatatlanság talán még nagyobb nyomokat hagyhat.
A kétértelmű viselkedés, az üresjáratokkal tarkított, máskor mégis teljes szenvedélyt és odaadást mutató interakciók, az érzelmek megbeszélésének lehetetlensége, elmaradt találkozók és beteljesületlen ígéretek egy olyan negatív spirálba vihetik az elszenvedő felet, ahol egyre épül le az önértékelése, mégis furcsa függőségi viszonyt érez a kapcsolat iránt.
A morzsák elegek arra, hogy tápláljanak egy fantáziát, a „mi van, ha” kérdéseket, de sosem arra, hogy valóban kielégítsék az intimitásra irányuló érzelmi szükségleteket. Aki ebben a helyzetben van, tehát, sajnos csak a között választhat, hogy továbbra is a morzsákkal táplálkozik, és örökre éhes marad, vagy elkezd végre nem a meséknek, hanem saját érzéseinek és a most meglévő valóságnak hinni.
Felhasznált irodalom
1.Van Ouytsel, J.; Van Gool, E.; Walrave, M.; Ponnet, K.; Peeters, E. Exploring the role of social networking sites within adolescent romantic relationships and dating experiences. Comput. Hum. Behav. 2016, 55, 76–86.
- Baker, C.K.; Carreño, P.K. Understanding the role of technology in adolescent dating and dating violence. J. Child Fam. Stud. 2016, 25, 308–320.
- Muñoz, E. Qué es el Breadcrumbing? MundoPsicólogos. Available online: https://www.mundopsicologos. com/articulos/que-es-el-breadcrumbing (accessed on 20 June 2019).
4. Navarro, R., Larrañaga, E., Yubero, S., & Víllora, B. (2020). Psychological correlates of ghosting and breadcrumbing experiences: A preliminary study among adults. International journal of environmental research and public health, 17(3), 1116.