Amikor a tökéletes is kevés: így működik a könyörtelen mércék sémája

Ahhoz, hogy elismerést kapjak, valami kiemelkedőt kell letennem az asztalra. Nincs olyan, hogy tökéletes eredmény, mindig lehet még valamit csiszolni. Szuper, hogy az előző feladat jól sikerült, de már a következőre kell koncentrálnom, nincs idő különösebben foglalkozni a sikerrel. Ismerősek ezek a gondolatok? Ha igen, nagy eséllyel működik benned is a könyörtelen mércék sémája. Na de hogyan alakul ez ki és mit tehetünk, hogy átformáljuk kritikus gondolkodásunkat? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.

A sémák tudattalanul irányítják gondolkodásunkat, észlelésünket, kialakulásuk a gyermekkorunkban megtapasztalt élményeinkhez kapcsolódik. Azok az emberek, akik magukénak tudhatják a könyörtelen mércék vagy más néven hiperkritikusság sémát, rendkívül maximalisták, folyamatosan a teljesítményen és a feladatokon jár az eszük, kritikusak saját magukkal kapcsolatban és nem igazán tudják megélni a sikert, mivel fókuszuk már a következő teljesítendő feladaton van. Általában nem érzik, hogy túlteljesítenének és túl nagy elvárásokat fogalmaznának meg magukkal kapcsolatban, hanem főként környezetük jelzi számukra vissza, hogy ez a működés nem átlagos és gyakran hallhatják másoktól, hogy olyan, mintha számukra nem is 24 órából állna egy nap.

Örökös hajsza az elérhetetlen nyugvópontig

Rövid távon a könyörtelen mércék sémájával rendelkezők azt élhetik meg, hogy hatékonyak, ambíciózusak, sikeresek és ígéretes karrierút áll előttük. Hosszabb távon azonban mókuskeréknek érezhetik az életüket, ahol a feladatlisták sosem érnek véget, ahol nem jön el a fellélegzés, a megnyugvás pillanata. Szinte kizárólag csak a megoldandó feladatok töltik ki gondolataikat, ami ráadásul nem csak a munkára lehet igaz, hanem magánéletükben is hasonlóképp feladatlistákat alkotnak és teljesítenek (kezdve a házimunkától, a gyerekek menedzselésén át a nyaralások megtervezéséig). De mi a gond azzal, aki végülis folyamatosan hatékony, ráadásul magas minőségben is végzi el a feladatokat?

A könyörtelen mércék séma könnyen életcsapdává válhat, azaz a gyermekkorban kialakult sémák (amik akkor megküzdésként szolgáltak), a felnőttkori életünkre, kapcsolatainkra káros hatással bírhatnak. A túlzott teljesítmény-orientáció, a kritikusság és a könyörtelenség hosszabb távon betegségekhez, a kapcsolatok romlásához és örömtelenséghez vezethet. A könyörtelen mércék sémával bíró egyének nehezen engedik meg maguknak a pihenést, a feltöltődést, illetve saját identitásukat is nagyon erősen a teljesítéshez kötik („Akkor vagyok szerethető, ha sikeres vagyok/ha jól végzem a dolgom.”). Nehéz számukra meghatározni, hogy kik is ők az eredményeiken túl. Mindemellett, ha a sémát túlkompenzálják, kritikus szemléletmódjuk, perfekcionizmusuk a környezetükre is kivetülhet, másokkal kapcsolatban is megjelenhet a kontrollálásra való igény és az elégedetlenség.

Játék és önfeledtség helyett szigorú elvárások

A könyörtelen mércék kialakulásában nagy szerepet játszik, ha gyermekkorunkban azt éltük meg, hogy feltételhez van kötve a szerethetőségünk vagy az, hogy elfogadjanak minket. Ennek megnyilvánulási formája lehet például a másokhoz való hasonlítgatás, annak az éreztetése, hogy valamiben le vagyunk maradva és jobbnak kellene lennünk. A szülők gyakran szintén túlzottan kritikusak és nagyon nagy figyelmet szentelnek a hibáknak, míg a jó teljesítmény természetes. Az elismerés csak az erőn felüli, igazán nagy teljesítményekért jár, csak azzal lehet elérni az ’ingerküszöbét’ a szülőknek és kivívni elismerésüket, dicséretüket (amire természetesen minden gyermek vágyik).

A könyörtelen mércék séma kialakulása az óvodáskor környékére tehető, amikor a gyermek számára elkezd kinyílni a világ és megjelenik a játék, a spontaneitás, az önfeledtség megélése. Már persze, ha hagyják és nem korlátozzák a szabad játékot és a kreativitást. A séma kialakulását segíti ilyenkor a túl sok szabály és az ezekhez való merev alkalmazkodás, a túlzásba vitt délutáni vagy hétvégi kötelező foglalkozások és a gyermek spontán megnyilvánulásait kísérő kritikus szemlélet vagy büntetés. Alapvetően ebben az időszakban alakul ki a spontaneitásra, a játékra, a kreativitásra való nyitottság, és fontos lenne, hogy szülőként ezeket bátorítsuk, megmutassuk gyermekünknek, ne pedig tiltsuk és korlátozzuk. Ha ugyanis ezt tesszük, akkor a későbbiekben is bűntudat fogja kísérni a pihenést, a semmittevést, a feltöltődést, a spontán tevékenységeket, vagy épp teljesen le is tiltja a felnőtt énünk mindezeket.

Ki lehet-e gyógyulni a tökéletesség hajszolásából?

Bizonyára felmerül benned a kérdés, hogy mi mindent lehet kezdeni azzal, ha magadra ismertél a fenti sorokban. Először is, ha már megvan a felismerésed erről a működésről, akkor könnyebben tudod észrevenni, amikor a könyörtelen mércéid kezdenek el irányítani. Érdemes végig gondolnod, hogy valóban boldoggá tesznek-e a feladatok, amiket folyamatosan kitűzöl magad elé? A könyörtelen mércékkel bíróknak gyakorolnia kell a pihenést és a semmittevést (aminek hallatára valószínűleg elsőre rosszul lesznek), és erősíteni azt a gondolatot, hogy nem a teljesítmény teszi őket elfogadhatóvá és szerethetővé. Próbálj meg időről-időre elgondolkodni azon, hogy ki vagy a teljesítésen túl? Akár másoktól is kérhetsz visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy mi minden miatt vagy szerethető, hogy ezeket tudatosítani tudd magadban.

A sémáink nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, így átdolgozásukhoz is időre és türelemre van szükség. Azonban a jó hír az, hogy ezeken lehet dolgozni és változtatni, hogy kiegyensúlyozottabb életet élhessünk, és a hatékonyság érdekében érdemes szakember segítségét is igénybe venni.pla

Felhasznált forrás:

Vágyi Petra: Sémáink fogságában (Kulcslyuk Kiadó Kft.)

Novák Dóra
Novák Dóra
A nevem Novák Dóra, pszichológus és kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns- jelölt vagyok. Szenvedélyem az emberekkel való foglalkozás, mások erősségeinek felszínre hozása és az általam megszerzett pszichológiai tudás átadása, hogy ezáltal kiegyensúlyozottabb életvitelt és minőségibb kapcsolatokat tudjunk létrehozni és fenntartani. Az egyéni pszichológiai konzultációk mellett egy tréning-tanácsadó cégnél dolgozom, ahol több különböző nagyvállalatnak tartok vezetőfejlesztési – és mentális jóllét képzéseket. Legfőbb érdeklődési területem és szívügyem a mentális jóllét fejlesztés (stresszkezelés, munka-magánélet egyensúly, kiégés megelőzése, az önmagunkkal való kapcsolat erősítése, hatékony szokások kialakítása stb.), így a PszichoLive oldalán is számos írást olvashattok tőlem ezekben a témákban.

Népszerűek

Az öt legfontosabb dolog, amit Dr. Vekerdy Tamás tanított nekünk

1. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg....

A mérgező emberek 5 leggyakoribb működése

Mindannyian ismerünk közelebbről vagy távolabbról olyan embert, aki rendre furcsa, nyomasztó érzést kelt bennünk, ráadásul erre sokszor csak akkor ébredünk rá, amikor már az...

Elszürkülni a másik mellett – Így marcangol szét lassan az érzelmi bántalmazás

A bántalmazás nem feltétlenül bántalmazásnak indul – intő jeleit egy kapcsolat elején olykor nehéznek tűnhet kiszűrni, és sokszor mire felszínre jön a másik „valódi...

A nárcisztikus szülő gyermeke örökké a „nem elég jóság” árnyékában élhet – 5 jel, hogy felismerd

„Ha egy mondatban kellene jellemeznem, milyen érzés egy ilyen örömgyilkos édesanyával élni egy életet, akkor annyit mondanék, hogy olyan, mintha rátett volna a hátadra...

Gázlángozás – A manipulációs stratégia, mely eléri, hogy őrültnek gondold magad

„Oh, ugyan már! Soha nem mondtam ilyet! Csak túlságosan érzékeny vagy. Nem tudom, hogy miért csinálsz akkora ügyet ebből…” – ha ismerősek ezek a...