Számos tévhit kering arról a köztudatban, hogy milyennek is kellene lennie egy párkapcsolatnak. Biztosan Te is ismersz ezek közül néhányat, például, hogy ha a párod szeret, akkor nem vonzódik máshoz vagy hogy egy jó párkapcsolat képes megadni mindent, amire szükségünk van. A megfelelő párkapcsolatra nincs egy egységes definíció, hiszen mindenkinek egy kicsit másra van szüksége, ám napjaink elköteleződési nehézségeit igencsak tetézi, hogy számos téves elképzelés, elvárás jelenik meg a filmekben, sorozatokban, könyvekben arról, hogyan is kellene egy jó párkapcsolati működésnek kinéznie. Ezek gyakran túlromantizálják a kapcsolatokat és olyan elvárásokat jelenítenek meg, melyek aztán nehezen kerülnek köszönőviszonyba a valósággal. Ez pedig onnantól válik problémává, ha épp ezek hatására szakítunk meg egy kapcsolatot, mert úgy érezzük, „ez már bizony nem fér bele”. Cikkünkben öt olyan tévhitet mutatunk be, melyek elbizonytalaníthatnak minket abban, a megfelelő kapcsolatban vagyunk-e, pedig önmagában kevesek ahhoz, hogy ezek mentén döntsünk.
- „A páromnak mindig boldoggá kell tennie.”
Manapság sok mindent várunk a párkapcsolatunktól: azt, hogy a párunk a társunk legyen a mindennapokban, azt, hogy a legjobb barátunk legyen, a szeretőnk, a lelkitársunk és így tovább… Ez már önmagában is irreális elvárás, hiszen ennyi szerepet képtelen egy ember betölteni. A párunk hozzájárulhat a boldogságunkhoz, de nem lenne reális azt várni tőle, hogy minden igényünket és szükségletünket egy személyben ki tudja elégíteni. Ha ezt a tévhitet rá próbáljuk erőltetni a másikra, akkor az igen nagy nyomást helyez rá és a kapcsolatra is. A boldogságunkért mi magunk vagyunk felelősek, a mindennapi cselekedeteinkkel és döntéseinkkel tudjuk úgy alakítani az életünket egy olyan irányba, ami boldoggá tesz minket.
- „Ha valaki szeret, nem vonzódik máshoz.”
Ez egy biológiai mítosz. Az, hogy valakivel kapcsolatban vagyunk, nem jelenti azt, hogy másokat nem tarthatnánk vonzónak. Az természetesen már egy másik kérdés, hogy mindezt az érzést hogyan kezeljük, hogy mennyire tabu ez a téma a párkapcsolatunkban vagy hogy milyen gondolatok indulnak el bennünk, ha valakit vonzónak találunk, aki nem a párunk.
- „A megfelelő emberrel a párkapcsolat könnyű lesz.”
Minden hosszú távú kapcsolatban előjöhetnek nehézségek, és kisarkított lenne azt mondani, hogy ha megtaláljuk a megfelelő embert, akkor onnantól minden könnyen megy majd. A megfelelő párkapcsolaton folyamatosan dolgoznunk kell, hogy kielégítő legyen számunkra, ám az igaz, hogy ha kialakítjuk a kihívásokkal, nehézségekkel kapcsolatos megküzdési módszereinket a párunkkal közösen, ha jól megismerjük és megtanuljuk kezelni egymást, akkor könnyebbé válhat az utunkba kerülő akadályokkal való megküzdés.
- „A féltékenység azt mutatja, hogy a párom szeret.”
A féltékenység egy természetes érzelem, ám a túlzott (vagy túl gyakori, indokolatlan) féltékenység a másik bizonytalanságának jele, nem a szeretetéé. Mit értünk túlzott féltékenységen? Például a túlkontrollálást, a privátszféra megsértését és a rendszeres számonkérést.
- „Ha a másik szeret, tudja mire vágyom.”
A másikra való odafigyelés és az igényeire való ráhangolódás szép dolog, ám ehhez a másik fél segítsége is kell. Azzal, hogy valaki szeret minket, még nem várhatjuk el tőle, hogy olvasson a gondolatainkban. Az igényeink és a szükségleteink kinyilvánítása a saját felelősségünk is, és ezzel támogathatjuk a párunkat abban, hogy egyre jobban megismerjen minket és egyre inkább ránk tudjon hangolódni.
Felhasznált forrás/inspiráció: The Holistic Psychologist