Ahogy a napok rövidülnek, a levelek színesednek, az időjárás pedig egyre hűvösebbé válik, sokan érezzük úgy, hogy jól esik egy kicsit lassítani. Az őszi hónapokban hajlamosak vagyunk visszavonulni és szívesebben töltjük az estéket otthon. De mi a helyzet akkor, ha ez a fajta visszahúzódás tartóssá válik? Mikor beszélhetünk őszi melankóliáról és mikor érdemes szakemberhez fordulni, mert már depresszióról lehet szó? Cikkünkben ezt a kérdéskört járjuk körbe.
Az őszi lecsendesedés
Az őszi hangulatváltozás mögött gyakran a napfény hiánya és a cirkadián ritmus változása áll. A szervezetünk belső órája, amely az alvást, az étvágyat és az energiaszintet szabályozza, érzékenyen reagál a fény mennyiségére. Kevesebb napfény több melatonin és kevesebb szerotonin termelődéshez vezet, ami fáradtságot és alacsonyabb hangulatot eredményezhet.
Az őszi melankólia tipikus tünetei lehetnek például:
- Kicsit több alvás, fáradtságérzet.
- Motiváció csökkenése: kevésbé vágyunk a társas kapcsolatokra vagy a szokásos tevékenységekre, nehezebb rávenni magunkat (de nem hagyjuk el őket teljesen).
- Időszakos levertség, ingadozó hangulat: jobb és rosszabb napok váltakoznak.
Fontos, hogy az őszi melankólia átmeneti időszak, és nem zavarja jelentősen a napi funkciókat. Például még ha a reggelek nehezebben indulnak is, képesek vagyunk elmenni dolgozni, elintézni a feladatainkat és élvezni a barátaink társaságát.
Amikor nem csupán melankóliáról van szó
A depresszió azonban egy intenzívebb és tartósabb állapot. A pszichológusok és pszichiáterek általánosan elfogadott kritériumai szerint depressziós hangulatról akkor beszélhetünk, ha legalább két hétig folyamatosan tapasztaljuk a lenti tünetek többségét és ez jelentősen befolyásolja a mindennapi életünket.
Jellemző tünetek:
- Állandó levertség, reménytelenség érzése
- Érdeklődés és öröm elvesztése korábban élvezetesnek tartott tevékenységek iránt
- Alvászavar (túl sok vagy túl kevés alvás)
- Jelentős testsúlyváltozás vagy étvágy változás
- Fáradtság, energiahiány
- Értéktelenség érzése, túlzott vagy indokolatlan bűntudat
- Csökkent gondolkodási, döntési és koncentrációs képességek
- Súlyos esetekben halállal kapcsolatos gondolatok
Nézzünk egy konkrét példát a depresszió és az átmeneti melankolikus állapot között, egy hétköznapi példán szemléltetve.
Őszi melankólia:
Anna reggelente kicsit nehezen kel fel, és bár ritkábban mozdul ki, olykor találkozik a barátaival és élvezi a társaságukat.
Depresszióra utaló tünet lehet:
Péter nem akar találkozni barátaival, elvesztette érdeklődését a hobbija iránt, állandóan fáradt, és azt érzi, hogy semmi sem fogja feldobni a hangulatát.
Mikor érdemes segítséget kérni?
Ha a hangulatváltozás tartós, intenzív, vagy akadályozza a napi életvitelt, érdemes szakemberhez fordulni. Néhány jel, ami figyelmeztető lehet:
- Nem tudsz örömöt találni a korábbi tevékenységeidben.
- A fáradtság és levertség nap mint nap jelen van, és nem múlik el hétvégére sem.
- Szorongás, reménytelenség érzése társul a hangulatodhoz.
- Öngyilkossági gondolatok vagy önkárosító késztetések merülnek fel.
Fontos, hogy tudd, segítséget kérni nem a gyengeség, hanem az önmagadról való gondoskodás jele. Ha úgy érzed, tartósan fennállnak a fent említett tünetek, keress fel egy pszichológust vagy akár első lépésként a háziorvosod.
Mit tehetsz az őszi hangulatjavítás érdekében?
Ha pedig az őszi melankóliánál ismertél magadra, néhány hangulatjavító tevékenység segíthet a tünetek enyhítésében:
- Fényterápia: séta a természetben vagy speciális lámpák használata.
- Mozgás: a rendszeres testmozgás növeli a szerotoninszintet, azaz boldogabbnak, örömtelibbnek fogod érezni magad általa.
- Kiegyensúlyozott alvásrutin: próbálj meg következetes alvásritmust tartani.
- Társas kapcsolatok: barátokkal, családdal való aktív kapcsolattartás, még ha olykor nehéz is rávenned magad, hogy kimozdulj.
- Önreflexió és kreatív tevékenységek: például naplóírás, festés, zenehallgatás.
Az őszi melankólia tehát egy normális, átmeneti hangulatváltozás, ami a természetes napfény mennyiségének megváltozásával magyarázható elsődlegesen. A depresszió viszont tartós, a mindennapi életet akadályozó állapot, amelynél mindenképpen fontos szakemberhez fordulni.
Ihász-Novák Dóra