Az újév kezdete sokakban indít el egyfajta „újratervezési” folyamatot. Ilyenkor gyakran megjelenik bennünk a vágy a változásra, a fejlődésre és arra, hogy tudatosabban alakítsuk az előttünk álló időszakot. Ahhoz azonban, hogy az újrakezdés ne váljon frusztrálóvá vagy túlterhelővé, érdemes pszichológiai szempontból is átgondolni, hogyan fogalmazzuk meg a céljainkat.
A sikeres változás egyik alapfeltétele a tudatos tervezés. Pszichológiai szempontból a tervezés több fontos funkciót is betölt: csökkenti a bizonytalanság érzést és az elveszettség élményét, miközben kapaszkodót ad a mindennapokban. Amikor nincsenek világos céljaink, könnyen szétesettnek érezhetjük magunkat. A tervezés segít abban, hogy tisztábban lássuk, mi az, ami igazán fontos számunkra, és mi az, ami kevésbé hangsúlyos.
Ha ezek a hangsúlyok világossá válnak, könnyebb konkrét lépéseket is megfogalmazni. A célkitűzés ebben az értelemben hidat képez a vágyak és a cselekvés között: segít abban, hogy a homályos elképzelések ne pusztán gondolatok maradjanak, hanem megvalósítható, lépésről lépésre kivitelezhető folyamatokká alakuljanak.
A változáshoz fontos, hogy olyan célokat határozzunk meg, amelyek személyes motivációból fakadnak, konkrétak és ellenőrizhetőek. Az általános célkitűzések – például „egészségesebben szeretnék élni” – önmagukban ritkán vezetnek tartós változáshoz. Ezeket érdemes konkrét cselekvésekre bontani, például: „minden második reggel magasabb rosttartalmú ételt eszek” vagy „hetente kétszer elmegyek edzőterembe”.
Külön figyelmet igényel, hogy egy olyan társadalmi közegben, ahol a hatékonyság, a teljesítmény és az állandó fejlődés kiemelt értékké vált, a tervezés könnyen versengéssé alakulhat. Ilyenkor az évtervezés – amely eredetileg az önmagunkhoz való kapcsolódásról szólna – puszta feladatlistává válik.
Amikor céljainkat elsősorban másokkal való összehasonlítás alapján fogalmazzuk meg, könnyen szem elől tévesztjük a lényeget: azt, hogy a saját értékeink mentén éljünk. A valódi újrakezdés nem arról szól, hogy minél többet és minél gyorsabban teljesítsünk, hanem arról, hogy tudatosabban, önazonosabban alakítsuk az életünket.
A SMART elv
A fentiek összefoglalásaként a SMART elv szempontjai hasznos kapaszkodót nyújthatnak a sikeres változáshoz:
– Specifikus: törekedjünk minél konkrétabb, ellenőrizhető célok megfogalmazására, amelyek kézzelfogható eredményeket hoznak.
– Értékek által vezérelt: olyan célokat tűzzünk ki, amelyek összhangban állnak a számunkra fontos értékekkel.
– Adaptív: a célok legyenek előremutatóak, támogassák a testi-lelki egészséget, valamint ne veszélyeztessék a társas kapcsolatokat és az élet más fontos területeit.
– Reális: a célok eléréséhez álljanak rendelkezésre a szükséges erőforrások.
– Időhöz kötött: a rövid, közép- és hosszútávú célok elkülönítése segít abban, hogy a folyamat átláthatóbb és szükség esetén könnyebben korrigálható legyen.
Az újévi újrakezdés nem egy egyszeri elhatározás, hanem egy folyamat, amely figyelmet, rugalmasságot és önmagunk iránti együttérzést igényel. A valódi változás ritkán látványos vagy azonnali – sokkal inkább apró, tudatos lépések sorozata, amelyek idővel összeadódnak. Amikor tervezünk és célokat tűzünk ki, akkor valójában nem csupán a jövőnket formáljuk, hanem a jelenhez való viszonyunkat is újra definiálhatjuk.
Ha a céljaink reálisak, az értékeinkhez illeszkednek és teret hagynak a pihenésnek, az újrakezdés nem nyomásként, hanem lehetőségként jelenik meg. Érdemes emlékeztetni magunkat arra, hogy nem kell „késznek” lenni év elején – elég, ha nyitottak vagyunk a tanulásra, a finomhangolásra és az önazonos haladásra. Így az új év nem teljesítménykényszerrel, hanem tudatos jelenléttel és belső iránytűvel indulhat.