Ezek a gyermekkori érzelmi szükségletek formálják leginkább a személyiségünket

Mindannyian meghatározott érzelmi szükségletekkel érkezünk a világra, melyek kielégítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy egészséges, rugalmas, önazonos felnőttekké válhassunk. Ha ezek a szükségletek ismétlődően nem teljesülnek gyermekkorban, az mély nyomot hagy bennünk: később sémák formájában hatnak arra, hogyan érzünk, gondolkodunk vagy kapcsolódunk másokhoz és önmagunkhoz. Cikkünkben azt az öt érzelmi szükségletet mutatjuk be, amelyek a stabil felnőtt énkép alapját képezik a sématerápia megközelítése alapján. Nézzük meg, ezek miért fontosak, és mit élhetünk meg felnőttként, ha gyermekkorunkban nem kaptuk meg őket.

- Advertisement -
  1. Biztonság, kötődés, kiszámíthatóság és szeretet

Képzeljünk el egy kisgyereket, aki éjszaka felriad a vihar hangjára. Ha ilyenkor tudja, hogy felébresztheti a szüleit és számíthat rájuk, az biztonságérzetet ad, ez pedig az egyik legfontosabb alap a fejlődéshez. A biztonság nem csak fizikai jelenlétet takar, hanem azt is, hogy a szülő kiszámítható, következetes, és nem hagyja magára a gyereket a bajban.

Ha ez a szükséglet gyermekkorban sérült, felnőttként megmutatkozhat úgy, hogy nehezen bízunk meg másokban, szorongunk attól, hogy elhagynak minket, vagy állandó készenlétben élünk, mintha bármikor „baj történhetne”. Emellett nehéz lehet ellazulni és elengedni a kontrollt.

  1. Önállóság és identitás

Egy gyermek fejlődése során fokozatosan próbálgatja a saját akaratát. A szülő feladata ilyenkor nem az, hogy mindent eldöntsön helyette, hanem hogy teret adjon az önállóságnak.

Ha az önállóságunkat gyermekként korlátozták, akkor felnőttként például nehéz lehet dönteni, kiállni magunkért, vagy akár csak tudni, hogy mit is szeretnénk valójában. Mások véleménye könnyen felülírhatja a sajátunkat.

  1. Határok és önkontroll

A biztonság nem csak szeretetet jelent, hanem jól érthető, kiszámítható határokat is. Egy gyermeknek szüksége van arra, hogy megtapasztalja: nem ő irányít mindent, és a viselkedésének következményei vannak, azonban ezt jó, ha megalázás nélkül, érthető szabályokon keresztül tanulja meg.

Ha ez hiányzott, felnőttként előfordulhat, hogy nehezen szabunk határt másoknak, túlvállaljuk magunkat, nehezen szabályozzuk az érzéseinket.

  1. Jogos igények, szükségletek, érzések spontán kifejezése

Ahhoz, hogy egy gyermek megtanulja értékelni és elfogadni saját érzéseit, szüksége van arra, hogy ezeket szabadon megélhesse. Ha egy gyermek azt tapasztalja, hogy a sírásért, a dühért vagy az ellentmondásért büntetés jár, akkor megtanulja elnyomni a saját belső valóságát. Ez nem csak az érzelemszabályozást torzíthatja el, hanem hosszú távon az önazonosság érzését is.

Ha ennek a szükségletnek a megélése hiányzott, felnőttként nehézséget okozhat az érzések nyílt kifejezése, különösen a harag, a fájdalom vagy a határok kijelölése. Gyakran érezhetjük úgy, hogy „nem szabad panaszkodni”, „nem illik nemet mondani”, vagy hogy a konfliktus kerülendő, mert veszélyes. Az önkifejezés helyett gyakran alkalmazkodunk, csendben maradunk, még akkor is, ha belül feszültséget érzünk emiatt.

  1. Játék és kreativitás

A játék a gyermek legfontosabb kifejezési és feldolgozási formája. Akár rajzol, épít, szerepjátékot játszik, vagy csak boldogan épít a homokozóban, ilyenkor feldolgozza a benyomásait, alakítja az identitását. Ha ebben támogatják, megtanulja, hogy szabad örömet átélni, spontánnak, kreatívnak, szabadnak lenni.

Amennyiben ezt a szükségletet gyermekként korlátozták, felnőttként hajlamosak lehetünk túl komolyan venni magunkat és az életet, bűntudatot érezhetünk a pihenésért vagy az élvezetért, nehezen engedjük meg magunknak az örömöt, a játékosságot.

 

Gyermekkori érzelmi tapasztalataink mély lenyomatként élnek bennünk. Meghatározzák, hogyan bízunk másokban, mennyire tudunk kapcsolódni önmagunkhoz, és hogyan értelmezzük a világot. Az önismereti munka során gyakran ezekhez az alapélményekhez térünk vissza: amikor megértjük, milyen szükségleteink nem kaptak elég teret gyermekkorban, akkor kezdhetjük el tudatosan pótolni őket, és új, egészségesebb mintázatokat építeni a jelenben.

Ha úgy érzed, több fenti gyermekkori érzelmi szükséglet mentén tapasztalsz hiányt és szeretnél dolgozni ezen, ne félj felkeresni egy szakembert!

Ihász-Novák Dóra

Mindannyian meghatározott érzelmi szükségletekkel érkezünk a világra, melyek kielégítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy egészséges, rugalmas, önazonos felnőttekké válhassunk. Ha ezek a szükségletek ismétlődően nem teljesülnek gyermekkorban, az mély nyomot hagy bennünk: később sémák formájában hatnak arra, hogyan érzünk, gondolkodunk vagy kapcsolódunk másokhoz és önmagunkhoz. Cikkünkben azt az öt érzelmi szükségletet mutatjuk be, amelyek a stabil felnőtt énkép alapját képezik a sématerápia megközelítése alapján. Nézzük meg, ezek miért fontosak, és mit élhetünk meg felnőttként, ha gyermekkorunkban nem kaptuk meg őket.

- Advertisement -
  1. Biztonság, kötődés, kiszámíthatóság és szeretet

Képzeljünk el egy kisgyereket, aki éjszaka felriad a vihar hangjára. Ha ilyenkor tudja, hogy felébresztheti a szüleit és számíthat rájuk, az biztonságérzetet ad, ez pedig az egyik legfontosabb alap a fejlődéshez. A biztonság nem csak fizikai jelenlétet takar, hanem azt is, hogy a szülő kiszámítható, következetes, és nem hagyja magára a gyereket a bajban.

- Advertisement -

Ha ez a szükséglet gyermekkorban sérült, felnőttként megmutatkozhat úgy, hogy nehezen bízunk meg másokban, szorongunk attól, hogy elhagynak minket, vagy állandó készenlétben élünk, mintha bármikor „baj történhetne”. Emellett nehéz lehet ellazulni és elengedni a kontrollt.

  1. Önállóság és identitás

Egy gyermek fejlődése során fokozatosan próbálgatja a saját akaratát. A szülő feladata ilyenkor nem az, hogy mindent eldöntsön helyette, hanem hogy teret adjon az önállóságnak.

Ha az önállóságunkat gyermekként korlátozták, akkor felnőttként például nehéz lehet dönteni, kiállni magunkért, vagy akár csak tudni, hogy mit is szeretnénk valójában. Mások véleménye könnyen felülírhatja a sajátunkat.

  1. Határok és önkontroll

A biztonság nem csak szeretetet jelent, hanem jól érthető, kiszámítható határokat is. Egy gyermeknek szüksége van arra, hogy megtapasztalja: nem ő irányít mindent, és a viselkedésének következményei vannak, azonban ezt jó, ha megalázás nélkül, érthető szabályokon keresztül tanulja meg.

Ha ez hiányzott, felnőttként előfordulhat, hogy nehezen szabunk határt másoknak, túlvállaljuk magunkat, nehezen szabályozzuk az érzéseinket.

  1. Jogos igények, szükségletek, érzések spontán kifejezése

Ahhoz, hogy egy gyermek megtanulja értékelni és elfogadni saját érzéseit, szüksége van arra, hogy ezeket szabadon megélhesse. Ha egy gyermek azt tapasztalja, hogy a sírásért, a dühért vagy az ellentmondásért büntetés jár, akkor megtanulja elnyomni a saját belső valóságát. Ez nem csak az érzelemszabályozást torzíthatja el, hanem hosszú távon az önazonosság érzését is.

Ha ennek a szükségletnek a megélése hiányzott, felnőttként nehézséget okozhat az érzések nyílt kifejezése, különösen a harag, a fájdalom vagy a határok kijelölése. Gyakran érezhetjük úgy, hogy „nem szabad panaszkodni”, „nem illik nemet mondani”, vagy hogy a konfliktus kerülendő, mert veszélyes. Az önkifejezés helyett gyakran alkalmazkodunk, csendben maradunk, még akkor is, ha belül feszültséget érzünk emiatt.

  1. Játék és kreativitás

A játék a gyermek legfontosabb kifejezési és feldolgozási formája. Akár rajzol, épít, szerepjátékot játszik, vagy csak boldogan épít a homokozóban, ilyenkor feldolgozza a benyomásait, alakítja az identitását. Ha ebben támogatják, megtanulja, hogy szabad örömet átélni, spontánnak, kreatívnak, szabadnak lenni.

Amennyiben ezt a szükségletet gyermekként korlátozták, felnőttként hajlamosak lehetünk túl komolyan venni magunkat és az életet, bűntudatot érezhetünk a pihenésért vagy az élvezetért, nehezen engedjük meg magunknak az örömöt, a játékosságot.

 

Gyermekkori érzelmi tapasztalataink mély lenyomatként élnek bennünk. Meghatározzák, hogyan bízunk másokban, mennyire tudunk kapcsolódni önmagunkhoz, és hogyan értelmezzük a világot. Az önismereti munka során gyakran ezekhez az alapélményekhez térünk vissza: amikor megértjük, milyen szükségleteink nem kaptak elég teret gyermekkorban, akkor kezdhetjük el tudatosan pótolni őket, és új, egészségesebb mintázatokat építeni a jelenben.

Ha úgy érzed, több fenti gyermekkori érzelmi szükséglet mentén tapasztalsz hiányt és szeretnél dolgozni ezen, ne félj felkeresni egy szakembert!

Ihász-Novák Dóra

Ihász-Novák Dóra
Ihász-Novák Dóra
A nevem Novák Dóra, pszichológus és kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns- jelölt vagyok. Szenvedélyem az emberekkel való foglalkozás, mások erősségeinek felszínre hozása és az általam megszerzett pszichológiai tudás átadása, hogy ezáltal kiegyensúlyozottabb életvitelt és minőségibb kapcsolatokat tudjunk létrehozni és fenntartani. Az egyéni pszichológiai konzultációk mellett egy tréning-tanácsadó cégnél dolgozom, ahol több különböző nagyvállalatnak tartok vezetőfejlesztési – és mentális jóllét képzéseket. Legfőbb érdeklődési területem és szívügyem a mentális jóllét fejlesztés (stresszkezelés, munka-magánélet egyensúly, kiégés megelőzése, az önmagunkkal való kapcsolat erősítése, hatékony szokások kialakítása stb.), így a PszichoLive oldalán is számos írást olvashattok tőlem ezekben a témákban.

Népszerűek

Az öt legfontosabb dolog, amit Dr. Vekerdy Tamás tanított nekünk

1. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg....

A mérgező emberek 5 leggyakoribb működése

Mindannyian ismerünk közelebbről vagy távolabbról olyan embert, aki rendre furcsa, nyomasztó érzést kelt bennünk, ráadásul erre sokszor csak akkor ébredünk rá, amikor már az...

Elszürkülni a másik mellett – Így marcangol szét lassan az érzelmi bántalmazás

A bántalmazás nem feltétlenül bántalmazásnak indul – intő jeleit egy kapcsolat elején olykor nehéznek tűnhet kiszűrni, és sokszor mire felszínre jön a másik „valódi...

A nárcisztikus szülő gyermeke örökké a „nem elég jóság” árnyékában élhet – 5 jel, hogy felismerd

„Ha egy mondatban kellene jellemeznem, milyen érzés egy ilyen örömgyilkos édesanyával élni egy életet, akkor annyit mondanék, hogy olyan, mintha rátett volna a hátadra...

Gázlángozás – A manipulációs stratégia, mely eléri, hogy őrültnek gondold magad

„Oh, ugyan már! Soha nem mondtam ilyet! Csak túlságosan érzékeny vagy. Nem tudom, hogy miért csinálsz akkora ügyet ebből…” – ha ismerősek ezek a...