„Én abban hiszek, hogy minden gyereknek megvan a kulcsa” – Interjú Dr. Vida Ágnessel

Dr. Vida Ágnes pszichológust kérdeztük szeretetről, gyermeknevelésről és arról van-e új a nap alatt a szülő – gyermek kapcsolatban.

Nagyon sokszor hallani, hogy a mai gyerekek mások. Más ingerek, más benyomások érik őket. Van ennek hatása a szülő-gyermek kapcsolatra is? Máshogy kötődik egy mai gyerek?

A kötődési mintázatok változatlanok, amióta világ a világ, tehát a gyerekek is ugyanúgy kötődnek a szüleikhez. A gyerekek sem mások, mint korábban voltak. Már 2500 évvel ezelőtt Szókratész is panaszkodott róla egy fennmaradt írásában, mennyire mások a “mai” fiatalok. Nyilván minden kornak megvannak a maga sajátosságai, de az mindig igaz, hogy az idősebb generációk furcsának és megfejthetetlennek találják a következőket. Aztán mindig kiderül, hogy tévedtek.

A szülők számára emiatt új gyereknevelési módszerek kellenek, vagy vannak olyan jól bevált praktikák, amelyek mindig működnek?

A mai szülők a gyors és kényelmes jól bevált praktikákat keresik. Léteznek is ilyenek, de a kérdés mindig az: megéri-e alkalmazni őket? Például a büntetéssel el lehet érni, hogy a gyerek másként viselkedjen, de ez a módosulás átmeneti, a gyerekek hamar megtanulják kijátszani a tilalmakat csak onnantól kezdve titokban teszik. Elérte a célját a büntetés ilyen esetben? Egyáltalán nem! Csak azt érte el, hogy a gyerek kijátssza a szülőt és ez a sok tilalom és titok apránként rombolja a kapcsolatot és a bizalmat. Én abban hiszek, hogy minden gyereknek megvan a kulcsa és, ha ezt megtaláljuk és megértjük, akkor minden esetben meg tudjuk majd értetni magunkat vele.

Vannak tipikus hibák, amelyekkel akaratlanul ugyan, de gátolhatjuk, hogy erős, biztos kötődés alakuljon ki szülő és gyermek között?

Igen. Az, ha mások véleményére hallgatunk és azt csináljuk, amit ők mondanak vagy várnak el tőlünk, ahelyett, hogy a gyerekünk igényeit, jelzéseit figyelnénk. Az is gyakori hiba, ha a szülő a gyors megoldást keresi, pl. bármit megtesz, hogy elhallgasson a baba, ne sírjon, gyorsan a szájába teszi a cumit vagy nasit ad neki, miközben megpróbálja megfejteni, vajon miért sír a gyerek és megoldani a sírás okát.

A gyerek hány éves koráig építhető ez a kötődés? Vagy ki lehet futni az időből?

A kötődés minden korban építhető és mindig megjavítható. Ahogyan egy párkapcsolaton is dolgozni kell ahhoz, hogy megmaradjon, ugyanúgy a gyermekünkkel való kapcsolaton is folyamatosan dolgozni kell. Ha úgy érezzük, kicsit eltávolodott a gyermekünk tőlünk vagy bizonytalanná vált a kötődése, újra megtalálhatjuk a hozzá vezető utat akár kamaszkorban vagy felnőttkorban is.

Előadásának címében szerepel egy érdekes, meglepő kérdés: tanulható-e a szeretet? Ön szerint miért kell a szeretet tanulnunk, hiszen annyira

Pont az a probléma, hogy a szeretet magától értetődőnek tűnik, ezért azt hisszük, ha nem teszünk érte, akkor is megmarad. Ha egy barátunk elutazik évekre és nem látjuk egymást, hiába gondolunk rá szeretettel, a kapcsolat minősége megváltozik. A családi kapcsolataink sem köteleznek semmire. Attól, hogy egymás mellett élünk, még nem biztos, hogy a családtagjaink érzik is a szeretetünket. Éreztetnünk kell egymással a szeretetet ahhoz, hogy a kapcsolat fennmaradjon. Kisgyerekkorban ez könnyebb, mert egy kisgyerek igényli az ölelést, alapból sok időt szánunk rá, ám ahogy egyre nagyobb és önállóbb lesz, már csak más módokon tudunk kapcsolatot építeni vele és éreztetni a szeretetünket – és ezek közül sok időigényes vagy éppen nem túl élvezetes a számunkra, pléldául órákig hallgatni, hogy a tizenéves gyerekünk számunkra érdektelen témákról mesél.

Az is gond, hogy mindannyiunknak mások a szeretetről alkotott elképzelései. Van, akinek a nagy családi gesztusok, ajándékozás, közös események jelentik azt, hogy szeretik a családtagjai, másoknak a mindennapokban való apró megmozdulások vagy éppen a másikra szánt minőségi idő a fontos. A mai elkényelmesült világban gyakran csak a szeretetet magát szeretnénk, de nem vagyunk hajlandóak megfizetni a kapcsolatok fenntartásának árát, az egymásra szánt időt, energiát, fáradtságot.

 

Népszerűek

Az öt legfontosabb dolog, amit Dr. Vekerdy Tamás tanított nekünk

1. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg....

A mérgező emberek 5 leggyakoribb működése

Mindannyian ismerünk közelebbről vagy távolabbról olyan embert, aki rendre furcsa, nyomasztó érzést kelt bennünk, ráadásul erre sokszor csak akkor ébredünk rá, amikor már az...

Elszürkülni a másik mellett – Így marcangol szét lassan az érzelmi bántalmazás

A bántalmazás nem feltétlenül bántalmazásnak indul – intő jeleit egy kapcsolat elején olykor nehéznek tűnhet kiszűrni, és sokszor mire felszínre jön a másik „valódi...

A nárcisztikus szülő gyermeke örökké a „nem elég jóság” árnyékában élhet – 5 jel, hogy felismerd

„Ha egy mondatban kellene jellemeznem, milyen érzés egy ilyen örömgyilkos édesanyával élni egy életet, akkor annyit mondanék, hogy olyan, mintha rátett volna a hátadra...

Gázlángozás – A manipulációs stratégia, mely eléri, hogy őrültnek gondold magad

„Oh, ugyan már! Soha nem mondtam ilyet! Csak túlságosan érzékeny vagy. Nem tudom, hogy miért csinálsz akkora ügyet ebből…” – ha ismerősek ezek a...