Ha párkapcsolati tanácsot kérünk, szinte biztosan elhangzik, hogy fontos a kommunikáció. Hiszen, ha konfliktusunk van a másikkal, beszélni kell róla. Ha valami elbizonytalanít, jobb megbeszélni a másikkal. De előfordulhat-e olyan, hogy túl sokat kommunikálunk egy párkapcsolatban? Létezik-e, hogy egy ponton túl az őszinte kommunikáció is kontraproduktívvá válik? Cikkünkben ennek járunk utána.
A kommunikáció kétségkívül a jó párkapcsolatok egyik alapja. A kutatások szerint azok a párok, akik nyíltan tudnak beszélni az érzéseikről és igényeikről, általában elégedettebbek a kapcsolatukkal. A beszélgetések segítenek tisztázni félreértéseket, csökkenteni a feszültséget és erősíteni a bizalmat. Azonban fontos arról is beszélni, hogy nem minden kommunikáció visz közelebb a másikhoz. Azaz előfordulhat, hogy bár van kommunikáció, a kapcsolat mégsem válik könnyebbé vagy biztonságosabbá.
Amikor a beszélgetés célja a szorongásaink oldása
Képzeljünk el egy hétköznapi helyzetet. Az egyik fél rövidebben válaszol egy üzenetre, mint szokott. A másikban pedig azonnal megjelenik az a szorongató gondolat, hogy „Biztosan valami baj van.”.
Aztán tegyük fel, hogy ezeket a félelmeket a szorongó fél kérdések útján próbálja csillapítani. Olyan kérdések hangozhatnak el, mint hogy „Minden rendben?”, „Nem haragszol rám?”, „Biztos, hogy nincs semmi gond?”.
Ezek a kérdések ebben a helyzetben a szorongó egyén megnyugtatását szolgálják. A kötődéssel kapcsolatos kutatások alapján sokan akkor kezdenek ilyen módon kommunikálni, amikor bizonytalanságot éreznek a kapcsolatban. Ilyenkor a beszélgetés nem a helyzet tisztázását szolgálja, hanem azt a reményt, hogy a másik megnyugtat: „persze, minden rendben.”
Ez rövid távon működik is, hiszen a feszültség csökken, a kapcsolat pedig újra biztonságosnak tűnik. Hosszabb távon viszont kialakulhat egy öngerjesztő kör: minél többször kérünk megerősítést a másiktól, annál inkább szükségünk lesz rá.
A partner számára pedig ez idővel nyomássá válhat. Nem azért, mert nem szeretné megnyugtatni a másikat, hanem mert úgy érezheti, hogy folyamatosan bizonyítania kell az érzéseit.
Amikor minden érzést azonnal ki kell mondani
Sok párkapcsolati tanács hangsúlyozza, hogy ne tartsuk magunkban az érzéseinket. Ez alapvetően fontos gondolat, azonban a probléma akkor keletkezik, amikor minden érzést azonnal, feldolgozatlan formában szeretnénk kimondani.
Például egy hevesebb konfliktus után valaki rögtön hosszú beszélgetést szeretne kezdeményezni: „Beszélnünk kell arról, hogy mit érzek most.”. A másik fél viszont még fáradt, stresszes, vagy egyszerűen időre lenne szüksége ahhoz, hogy átgondolja a történteket.
Az érzelmek megosztása akkor segíti leginkább a kapcsolatot, amikor már van egy kis belső távolságunk a saját érzéseinktől. Amikor képesek vagyunk meg is érteni őket, és már nem árasztanak el minket.
Amikor a kapcsolat elemzése mindennapossá válik
A közelség fontos része, hogy időnként beszélünk a kapcsolatunkról. Arról, hogyan érezzük magunkat benne, mire van szükségünk, vagy min szeretnénk változtatni. Ám ezt a fajta kapcsolatra való reflektálást is túlzásba lehet vinni.
„Szerinted most hol tart a kapcsolatunk?”
„Mit éreztél tegnap, amikor ezt mondtam?”
„Nem gondolod, hogy most kicsit eltávolodtunk?”
Bár ezek a kérdések önmagukban jó lehetőséget biztosítanak a kapcsolat nyomon követésére, ha túl gyakran jelennek meg, a kapcsolat könnyen állandó elemzés tárgyává válik.
A beszélgetésen és a kommunikáción túl egy párkapcsolatban fontos szerepe a közös élményeknek, a nevetésnek, a spontaneitásnak vagy annak is, hogy a két egyén külön-külön is éli a saját életét. A tartósan elégedett kapcsolatokban van tere az intimitásnak, de az autonómiának is.
Ha viszont minden beszélgetés a kapcsolat állapotáról szól, könnyen eltűnhet az a könnyedség, ami sokszor a vonzalom egyik alapja.
A kommunikáció célja számít
A túlkommunikálás nem azt jelenti, hogy valaki „túl érzékeny” vagy „túl sok”. Gyakran inkább azt mutatja, hogy az illető nagyon szeretne megfelelni a másiknak és igazán szeretne egy jól működő kapcsolatot.
Fontos, hogy tudatosítsuk, mi a célunk a kommunikációval: az egészséges kommunikáció általában tisztázni akar, nem megnyugtatást kikényszeríteni. Kapcsolódást keres, nem folyamatos elemzést. És teret hagy annak is, hogy néha egyszerűen csak együtt legyünk a másikkal.
Ihász-Novák Dóra
Felhasznált forrás: