Létezik túl sok kommunikáció egy párkapcsolatban?

Ha párkapcsolati tanácsot kérünk, szinte biztosan elhangzik, hogy fontos a kommunikáció. Hiszen, ha konfliktusunk van a másikkal, beszélni kell róla. Ha valami elbizonytalanít, jobb megbeszélni a másikkal. De előfordulhat-e olyan, hogy túl sokat kommunikálunk egy párkapcsolatban? Létezik-e, hogy egy ponton túl az őszinte kommunikáció is kontraproduktívvá válik? Cikkünkben ennek járunk utána.

- Advertisement -

A kommunikáció kétségkívül a jó párkapcsolatok egyik alapja. A kutatások szerint azok a párok, akik nyíltan tudnak beszélni az érzéseikről és igényeikről, általában elégedettebbek a kapcsolatukkal. A beszélgetések segítenek tisztázni félreértéseket, csökkenteni a feszültséget és erősíteni a bizalmat. Azonban fontos arról is beszélni, hogy nem minden kommunikáció visz közelebb a másikhoz. Azaz előfordulhat, hogy bár van kommunikáció, a kapcsolat mégsem válik könnyebbé vagy biztonságosabbá.

Amikor a beszélgetés célja a szorongásaink oldása

Képzeljünk el egy hétköznapi helyzetet. Az egyik fél rövidebben válaszol egy üzenetre, mint szokott. A másikban pedig azonnal megjelenik az a szorongató gondolat, hogy „Biztosan valami baj van.”.

Aztán tegyük fel, hogy ezeket a félelmeket a szorongó fél kérdések útján próbálja csillapítani. Olyan kérdések hangozhatnak el, mint hogy „Minden rendben?”, „Nem haragszol rám?”, „Biztos, hogy nincs semmi gond?”.

Ezek a kérdések ebben a helyzetben a szorongó egyén megnyugtatását szolgálják. A kötődéssel kapcsolatos kutatások alapján sokan akkor kezdenek ilyen módon kommunikálni, amikor bizonytalanságot éreznek a kapcsolatban. Ilyenkor a beszélgetés nem a helyzet tisztázását szolgálja, hanem azt a reményt, hogy a másik megnyugtat: „persze, minden rendben.”

Ez rövid távon működik is, hiszen a feszültség csökken, a kapcsolat pedig újra biztonságosnak tűnik. Hosszabb távon viszont kialakulhat egy öngerjesztő kör: minél többször kérünk megerősítést a másiktól, annál inkább szükségünk lesz rá.

A partner számára pedig ez idővel nyomássá válhat. Nem azért, mert nem szeretné megnyugtatni a másikat, hanem mert úgy érezheti, hogy folyamatosan bizonyítania kell az érzéseit.

Amikor minden érzést azonnal ki kell mondani

Sok párkapcsolati tanács hangsúlyozza, hogy ne tartsuk magunkban az érzéseinket. Ez alapvetően fontos gondolat, azonban a probléma akkor keletkezik, amikor minden érzést azonnal, feldolgozatlan formában szeretnénk kimondani.

Például egy hevesebb konfliktus után valaki rögtön hosszú beszélgetést szeretne kezdeményezni: „Beszélnünk kell arról, hogy mit érzek most.”. A másik fél viszont még fáradt, stresszes, vagy egyszerűen időre lenne szüksége ahhoz, hogy átgondolja a történteket.

Az érzelmek megosztása akkor segíti leginkább a kapcsolatot, amikor már van egy kis belső távolságunk a saját érzéseinktől. Amikor képesek vagyunk meg is érteni őket, és már nem árasztanak el minket.

Amikor a kapcsolat elemzése mindennapossá válik

A közelség fontos része, hogy időnként beszélünk a kapcsolatunkról. Arról, hogyan érezzük magunkat benne, mire van szükségünk, vagy min szeretnénk változtatni. Ám ezt a fajta kapcsolatra való reflektálást is túlzásba lehet vinni.

„Szerinted most hol tart a kapcsolatunk?”
„Mit éreztél tegnap, amikor ezt mondtam?”
„Nem gondolod, hogy most kicsit eltávolodtunk?”

Bár ezek a kérdések önmagukban jó lehetőséget biztosítanak a kapcsolat nyomon követésére, ha túl gyakran jelennek meg, a kapcsolat könnyen állandó elemzés tárgyává válik.

A beszélgetésen és a kommunikáción túl egy párkapcsolatban fontos szerepe a közös élményeknek, a nevetésnek, a spontaneitásnak vagy annak is, hogy a két egyén külön-külön is éli a saját életét. A tartósan elégedett kapcsolatokban van tere az intimitásnak, de az autonómiának is.

Ha viszont minden beszélgetés a kapcsolat állapotáról szól, könnyen eltűnhet az a könnyedség, ami sokszor a vonzalom egyik alapja.

A kommunikáció célja számít

A túlkommunikálás nem azt jelenti, hogy valaki „túl érzékeny” vagy „túl sok”. Gyakran inkább azt mutatja, hogy az illető nagyon szeretne megfelelni a másiknak és igazán szeretne egy jól működő kapcsolatot.

Fontos, hogy tudatosítsuk, mi a célunk a kommunikációval: az egészséges kommunikáció általában tisztázni akar, nem megnyugtatást kikényszeríteni. Kapcsolódást keres, nem folyamatos elemzést. És teret hagy annak is, hogy néha egyszerűen csak együtt legyünk a másikkal.

Ihász-Novák Dóra

 

Felhasznált forrás:

https://www.psychologytoday.com/us/blog/social-instincts/202603/3-signs-youre-an-over-communicator-in-your-relationship

Ha párkapcsolati tanácsot kérünk, szinte biztosan elhangzik, hogy fontos a kommunikáció. Hiszen, ha konfliktusunk van a másikkal, beszélni kell róla. Ha valami elbizonytalanít, jobb megbeszélni a másikkal. De előfordulhat-e olyan, hogy túl sokat kommunikálunk egy párkapcsolatban? Létezik-e, hogy egy ponton túl az őszinte kommunikáció is kontraproduktívvá válik? Cikkünkben ennek járunk utána.

- Advertisement -

A kommunikáció kétségkívül a jó párkapcsolatok egyik alapja. A kutatások szerint azok a párok, akik nyíltan tudnak beszélni az érzéseikről és igényeikről, általában elégedettebbek a kapcsolatukkal. A beszélgetések segítenek tisztázni félreértéseket, csökkenteni a feszültséget és erősíteni a bizalmat. Azonban fontos arról is beszélni, hogy nem minden kommunikáció visz közelebb a másikhoz. Azaz előfordulhat, hogy bár van kommunikáció, a kapcsolat mégsem válik könnyebbé vagy biztonságosabbá.

- Advertisement -

Amikor a beszélgetés célja a szorongásaink oldása

Képzeljünk el egy hétköznapi helyzetet. Az egyik fél rövidebben válaszol egy üzenetre, mint szokott. A másikban pedig azonnal megjelenik az a szorongató gondolat, hogy „Biztosan valami baj van.”.

Aztán tegyük fel, hogy ezeket a félelmeket a szorongó fél kérdések útján próbálja csillapítani. Olyan kérdések hangozhatnak el, mint hogy „Minden rendben?”, „Nem haragszol rám?”, „Biztos, hogy nincs semmi gond?”.

Ezek a kérdések ebben a helyzetben a szorongó egyén megnyugtatását szolgálják. A kötődéssel kapcsolatos kutatások alapján sokan akkor kezdenek ilyen módon kommunikálni, amikor bizonytalanságot éreznek a kapcsolatban. Ilyenkor a beszélgetés nem a helyzet tisztázását szolgálja, hanem azt a reményt, hogy a másik megnyugtat: „persze, minden rendben.”

Ez rövid távon működik is, hiszen a feszültség csökken, a kapcsolat pedig újra biztonságosnak tűnik. Hosszabb távon viszont kialakulhat egy öngerjesztő kör: minél többször kérünk megerősítést a másiktól, annál inkább szükségünk lesz rá.

A partner számára pedig ez idővel nyomássá válhat. Nem azért, mert nem szeretné megnyugtatni a másikat, hanem mert úgy érezheti, hogy folyamatosan bizonyítania kell az érzéseit.

Amikor minden érzést azonnal ki kell mondani

Sok párkapcsolati tanács hangsúlyozza, hogy ne tartsuk magunkban az érzéseinket. Ez alapvetően fontos gondolat, azonban a probléma akkor keletkezik, amikor minden érzést azonnal, feldolgozatlan formában szeretnénk kimondani.

Például egy hevesebb konfliktus után valaki rögtön hosszú beszélgetést szeretne kezdeményezni: „Beszélnünk kell arról, hogy mit érzek most.”. A másik fél viszont még fáradt, stresszes, vagy egyszerűen időre lenne szüksége ahhoz, hogy átgondolja a történteket.

Az érzelmek megosztása akkor segíti leginkább a kapcsolatot, amikor már van egy kis belső távolságunk a saját érzéseinktől. Amikor képesek vagyunk meg is érteni őket, és már nem árasztanak el minket.

Amikor a kapcsolat elemzése mindennapossá válik

A közelség fontos része, hogy időnként beszélünk a kapcsolatunkról. Arról, hogyan érezzük magunkat benne, mire van szükségünk, vagy min szeretnénk változtatni. Ám ezt a fajta kapcsolatra való reflektálást is túlzásba lehet vinni.

„Szerinted most hol tart a kapcsolatunk?”
„Mit éreztél tegnap, amikor ezt mondtam?”
„Nem gondolod, hogy most kicsit eltávolodtunk?”

Bár ezek a kérdések önmagukban jó lehetőséget biztosítanak a kapcsolat nyomon követésére, ha túl gyakran jelennek meg, a kapcsolat könnyen állandó elemzés tárgyává válik.

A beszélgetésen és a kommunikáción túl egy párkapcsolatban fontos szerepe a közös élményeknek, a nevetésnek, a spontaneitásnak vagy annak is, hogy a két egyén külön-külön is éli a saját életét. A tartósan elégedett kapcsolatokban van tere az intimitásnak, de az autonómiának is.

Ha viszont minden beszélgetés a kapcsolat állapotáról szól, könnyen eltűnhet az a könnyedség, ami sokszor a vonzalom egyik alapja.

A kommunikáció célja számít

A túlkommunikálás nem azt jelenti, hogy valaki „túl érzékeny” vagy „túl sok”. Gyakran inkább azt mutatja, hogy az illető nagyon szeretne megfelelni a másiknak és igazán szeretne egy jól működő kapcsolatot.

Fontos, hogy tudatosítsuk, mi a célunk a kommunikációval: az egészséges kommunikáció általában tisztázni akar, nem megnyugtatást kikényszeríteni. Kapcsolódást keres, nem folyamatos elemzést. És teret hagy annak is, hogy néha egyszerűen csak együtt legyünk a másikkal.

Ihász-Novák Dóra

 

Felhasznált forrás:

https://www.psychologytoday.com/us/blog/social-instincts/202603/3-signs-youre-an-over-communicator-in-your-relationship

Ihász-Novák Dóra
Ihász-Novák Dóra
A nevem Novák Dóra, pszichológus és kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns- jelölt vagyok. Szenvedélyem az emberekkel való foglalkozás, mások erősségeinek felszínre hozása és az általam megszerzett pszichológiai tudás átadása, hogy ezáltal kiegyensúlyozottabb életvitelt és minőségibb kapcsolatokat tudjunk létrehozni és fenntartani. Az egyéni pszichológiai konzultációk mellett egy tréning-tanácsadó cégnél dolgozom, ahol több különböző nagyvállalatnak tartok vezetőfejlesztési – és mentális jóllét képzéseket. Legfőbb érdeklődési területem és szívügyem a mentális jóllét fejlesztés (stresszkezelés, munka-magánélet egyensúly, kiégés megelőzése, az önmagunkkal való kapcsolat erősítése, hatékony szokások kialakítása stb.), így a PszichoLive oldalán is számos írást olvashattok tőlem ezekben a témákban.

Népszerűek

Az öt legfontosabb dolog, amit Dr. Vekerdy Tamás tanított nekünk

1. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg....

A mérgező emberek 5 leggyakoribb működése

Mindannyian ismerünk közelebbről vagy távolabbról olyan embert, aki rendre furcsa, nyomasztó érzést kelt bennünk, ráadásul erre sokszor csak akkor ébredünk rá, amikor már az...

Elszürkülni a másik mellett – Így marcangol szét lassan az érzelmi bántalmazás

A bántalmazás nem feltétlenül bántalmazásnak indul – intő jeleit egy kapcsolat elején olykor nehéznek tűnhet kiszűrni, és sokszor mire felszínre jön a másik „valódi...

A nárcisztikus szülő gyermeke örökké a „nem elég jóság” árnyékában élhet – 5 jel, hogy felismerd

„Ha egy mondatban kellene jellemeznem, milyen érzés egy ilyen örömgyilkos édesanyával élni egy életet, akkor annyit mondanék, hogy olyan, mintha rátett volna a hátadra...

Gázlángozás – A manipulációs stratégia, mely eléri, hogy őrültnek gondold magad

„Oh, ugyan már! Soha nem mondtam ilyet! Csak túlságosan érzékeny vagy. Nem tudom, hogy miért csinálsz akkora ügyet ebből…” – ha ismerősek ezek a...